Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen magyar miniszterelnök sem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon. És nem is példa nélküli ez a gyakorlat a világban. Mások mellett a cseh és a brit miniszterelnököt, a német kancellárt, sőt az Egyesült Államok elnökét sem világították át – ez derült ki abból az összeállításból, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság elnöke számára készített a Képviselői Információs Szolgálat. Azért is érdekes ez, mert ahogy a magyar miniszterelnök, úgy az említett vezetők is korlátozás nélkül hozzáférhetnek a minősített (titkos) adatokhoz.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt nem árulhatta el, a titkosszolgálatok mi alapján jelentették ki a testület múlt heti zárt ülésén, hogy „nem áll rendelkezésükre Orbán Viktorral kapcsolatban olyan információ, amely arra utalna, hogy a miniszterelnököt bárki zsarolná vagy zsarolhatná”. A belügyminiszter tájékoztatása alapján ugyanis a kormányfőt nem kell átvilágítani.
Sőt még titoktartási nyilatkozatot sem íratnak vele alá, és személyi biztonsági tanúsítványa sincsen.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a közelmúltban azt állította, látott olyan dokumentumokat, amelyekkel zsarolható lehet Orbán Viktor. Ám hiába invitálták meghallgatásra, sem ő, sem pedig a miniszterelnök nem ment el. Gyurcsány később azt mondta, hogy tájékoztatja majd a nemzetbiztonsági bizottság elnökét. Kettejük találkozójának időpontja azonban még nem dőlt el.
Molnár Zsolt elmondása szerint jogállami módon valószínűleg nem lehet átvilágítani a miniszterelnököket. Ha az érintettet hivatalba lépése előtt a távozó kormány miniszterelnökének alárendelt titkosszolgálat világítaná át, az éppen olyan aggályos lenne, mint ha hivatalba lépése után történne meg a vizsgálat, azaz a „saját titkosszolgálatának” kellene döntenie arról, hordoz-e magában bármilyen nemzetbiztonsági kockázatot a frissen megválasztott kormányfő személye, vagy sem.
Külön probléma, hogy a jog szerint akit átvilágítanak, nem ismerheti meg azokat az információkat, amelyek alapján őt esetleg kockázatosnak minősítették, ugyanakkor a kormányfő külön engedély nélkül is megismerhet minősített, így elvileg rá vonatkozó átvilágítási adatokat is. A kérdés azért is különösen kényes, mert ha a miniszterelnököt átvilágító titkosszolgálat nemzetbiztonsági kockázatot állapítana meg, az egyet jelentene a megválasztott kormányfő és kormánya bukásával. Még akkor is, ha a kockázat nem jelent mást, csak kockázatot. Például hogy olyan személyekkel került kapcsolatba korábban, akik idegen titkosszolgálatokkal vagy bűn-, illetve terrorszervezetekkel állnak vagy álltak kapcsolatban.
Hivatalba lépése után a miniszterelnök már nemzetbiztonsági védelem alatt áll, ekkor már a titkosszolgálatoknak és a terrorelhárításnak lehetősége van, sőt kötelessége figyelmeztetni a kormányfőt, ha a nemzet biztonságára veszélyes emberekkel tart fenn kapcsolatot. Arra viszont nincs szabály, ha a kormányfő a figyelmeztetés ellenére is fenntartja kapcsolatát az illetővel, vagy ha a kockázatot jelentő személyek a miniszterelnök családjával, rokonságával kezdenek el „kokettálni”.
