Strasbourgban kiállítják a magyar bizonyítványt

Heves reakciók várhatók a szerdai szavazás után, ami valódi veszélyt nem jelent a magyar kormányra.

Ez így kissé bonyolultan hangzik, de a lényeg az, hogy a sokat emlegetett „nukleáris opció” bevetését az EP kétharmados többséggel kezdeményezheti (és akkor is a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsé a végső döntés), ami legalább 500 képviselőt jelent a 750 tagú EP-ben. Ennyi képviselője pedig a baloldali frakcióknak nincs, legfeljebb csak relatív többséget tudnak összehozni, ahogy történt 2013-ban, a Tavares-jelentés megszavazásakor is: akkor 370 képviselő szavazott igennel, 249 nem ellenében, 82 tartózkodás mellett.

A baloldali javaslat szerdai, valószínűsíthető elfogadása tehát egyelőre nem haladja meg a pártpolitikai üzengetés kereteit, nem jelent valódi veszélyt a magyar kormány számára. Sőt, belpolitikai értelemeben inkább segít fenntartani a Brüsszel elleni háborús hangulatot. Ami a Fidesz szempontjából aggasztóbb lehet, az a Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője által benyújtott tervezet. Ebben ugyan nem emlegetik közvetlenül a 7. cikket, de látszik, hogy az EPP számára is egyre zavaróbb a magyar helyzet.

A Néppárt csak annyit mondana ki közvetlenül, hogy egyebek mellet a magyar határőrizet és menekültügyi rendszer „aggodalomra ad okot”. Felszólítaná az Európai Bizottságot, hogy értékelje alaposan a magyarországi helyzetet, a magyar kormányt pedig arra, hogy folytasson párbeszédet a Bizottsággal. Csak arra az esetre tartja fenn a „megfelelő lépéseket”, ha a magyar kormány nem adna megfelelő választ a helyzet megoldására a bizottság által megszabott határidőn belül.

Van ugyanakkor a szövegben néhány mondat, ami biztosan nem esik jól a Fidesznek a saját pártcsaládjától. Például az a kitétel, hogy az EU-s alapértékek „valamennyi európai uniós tagállamban érvényesítendők” vagy hogy a menekültügyben a genfi egyezményre emlékeztetik. A Néppárt javaslata felmelegít egy régebbi javaslatot is, ami valószínűleg szintén nem lenne a magyar kormány ínyére: az alapvető értékeket folyamatosan monitorozó mechanizmus létrehozását.

Manfred Weber, a Néppárt frakcióvezetője viszont tegnap egy olyan módosító indítványt nyújtott be a Magyarországról szóló saját határozati javaslatához, mely erősen szigorítana az idítványon – tudta meg az Atv.hu. Ebben felszólítja a magyar kormányt, hogy függessze fel a már elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás rendelkezéseit, és kezdjen haladéktalanul egyeztetést a CEU illetéseivel. A másik oldalon ugyanakkor enyhítene is Weber: a négy baloldali frakció Magyarországról szóló javaslatából hatástalanítanák a 7-es cikkelyt azzal, hogy erről külön szavazást kérnek.

Bár a kormány nem tervezi sem a lex CEU, sem a civiltörvény visszavonását, az Atv.hu információi szerint a szerdai szavazás mégiscsak presszionálja valamennyire a miniszterelnököt. A portál kormányközeli forrásokra hivatkozva arról ír, hogy hajlanának a „lehetetlen” határidők módosítására a CEU kapcsán, így a 2018 szeptemberi időpont visszaállítására, arra ugyanakkor nem számítanak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a lex CEU-t.

A civiltörvény esetében pedig megvárnák a Velencei Bizottság szakvéleményét, és lemondanának arról, hogy a szervezeteknek közzé kelljen tenni a honlapjukon és az általuk kiadott sajtótermékekben, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Ahhoz viszont ragaszkodnának, hogy a 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezetek kötelesek legyenek bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válásukat a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat, és hogy ez megjelenjen az állam által működtetett Civil Információs Portálon is.

Egyre jobban aggódik a civiltörvény miatt az ENSZ

Az ENSZ szakértői az elmúlt napokban több ízben és egyre nyomatékosabban adtak hangot aggodalmuknak a készülő civiltörvény miatt. Először május 9-én hoztak nyilvánosságra az Emberi Jogok Főbiztosi Hivatala (OHCHR) honlapján egy kérdéseket tartalmazó levelet. Ebben David Kaye, Annalisa Ciampi, valamint Michel Forst speciális jelentéstevők többek közt arra kérték a magyar kormányt, magyarázzák el, miért éppen a külföldről több mint évi 7,2 millió forintban részesülő civileket kéne „külföldről finanszírozott szervezetként” feltüntetni, illetve a készülő törvény hogyan illeszkedik Magyarország nemzetközi emberi jogi vállalásaihoz. Válasz nem érkezett, s ezért most hétfőn már keményebb hangú közleményt adott ki David Kaye és Michel Forst; ebben nyíltan arra szólították föl a magyar kormányt, vonja vissza a törvénytervezetet. Annak elfogadása ugyanis szerintük súlyosan korlátozná a szólásszabadsághoz, a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogot Magyarországon.

David Kaye – aki egyébként konkrétan a jogvédők helyzetéért felelős speciális jelentéstevő – a budapesti amerikai nagykövetségen tartott telefonkonferencián hétfő délután nyomatékosította, az ENSZ-nek nincs eszköze arra, hogy bármire is rákényszerítse a kormányt, a törvény elfogadása azonban rontana Magyarország helyzetén, így például akaratérvényesítő képességein az ENSZ-en belül. Hibásnak nevezte a szakértő azokat a fölvetéseket, amelyek a magyar törvénytervezetet az Egyesült Államokban létező szabályozáshoz hasonlítják. A külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act) ugyanis nemcsak civil szervezetekre vonatkozik, és nem a külföldről kapott támogatást veszi alapul, hanem a pénzt adó és a támogatásban részesülő szervezet közti kapcsolatot. Vagyis hogy az utóbbi tevékenységét például irányítja-e az előbbi. Arra a fölvetésre, hogy Soros Györgyöt éppen ezzel vádolja a kormány, a szakértő leszögezte, ő ebbe nem menne bele, de az tény, a magyar törvénytervezet szövegében kizárólag a bizonyos összeg feletti külföldről érkező támogatás szerepel mint kritérium.

Győr Ágnes