– Tavaly nyáron még úgy fogalmazott, hogy nem kellett az MSZP-nek választmányi elnöknek. Miért gondolta néhány hónappal később mégis úgy, hogy bejelentkezik miniszterelnök-jelöltnek?
– Egyrészről azt láttam, hogy sodródik bele az ellenzék a 2013-as, 2014-es forgatókönyvbe, amikor a választást megelőző egy évben csak az összefogósdival szórakoztatták a választópolgárokat. Ez végül a Fidesznek kétharmados győzelmet hozott. Világos, ha most összeadjuk a demokratikus ellenzéki pártok támogatóit, az nem elég a kormányváltáshoz, arra van szükség, hogy megnyerjük még több százezer olyan ember bizalmát, akiket nem sikerült megszólítanunk az elmúlt hét évben. Ha én valamiben jó vagyok, akkor a választási győzelemben, hiszen az elmúlt húsz évben hétszer nyertem Szegeden.
– Az összefogósdi helyett most veszekedéssel szórakoztatják a választópolgárokat. Ez jobb?
– Én senkivel sem veszekszem.
– Akkor mit csinál Gyurcsány Ferenccel?
– Nekem nem személyes, hanem politikai és stratégiai vitám van Gyurcsány Ferenccel. Az én stratégiám egyértelmű: szövetségre hívok minden kormányváltást akaró demokratát, 106 közös egyéni jelöltre és közös listára van szükség. De szükség van egy új baloldali politikára is, ami jelenti az új baloldali programot, az új politikai stílust, és hogy a frontvonalban olyan szereplők legyenek, akik hitelesen tudják azt mondani, hogy nem a 2010 előtti kormányzást akarjuk visszahozni. A DK vezetői is tudják, hogy Gyurcsánnyal nem lehet kormányt váltani.
– Szövetségbe hívja a Demokratikus Koalíciót, de Gyurcsány Ferenc nélkül?
– Természetesen igen.
– Ön mit gondolna, ha egy másik párt vezetője azt mondaná: te lépj hátra, de a pártodra szükség van?
– Nem egy pártvezetőnek mondom meg, hogy mit csináljon, én tényeket állítok. Minden demokratának fel kell tennie egy kérdést magának: a személyemmel segítem vagy akadályozom a kormányváltást? Gyurcsány Ferenc az ország legelutasítottabb politikusa, személye akadálya a kormányváltásnak. Akkor van esély a győzelemre, ha hiteles baloldali politikát folytatunk. Hiteleset programban, hiteleset személyekben. Én nem a túlélés, hanem a győzelem receptjét tettem le az asztalra.