Épülhet Mészáros Lőrinc eszéki akadémiája

Két stadiont is felhúznának a következő években Mészáros Lőrinc horvátországi labdarúgócsapatának.

A nagyratörő terveket látva nem meglepő, hogy az NK Osijek elnöke a telek-adásvételi szerződés aláírását követően is fontosnak tartotta megköszönni a fejlesztéseket „üzlettársának és barátjának”, Mészáros Lőrincnek, illetve Orbán Viktornak is. A magyar miniszterelnök nem véletlenül került bele a köszönetnyilvánításba, az eszéki akadémiát ugyanis a magyar kormány is megkínálta több mint egymilliárd forinttal (3,3 millió euró). Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy nem egyszeri támogatásról van szó. Mestrovic legalábbis arról beszélt: abban bíznak, jövőre is megkapják ezt a pénzt.

A Felcsúton – vagy valahol máshol – megálmodott üzleti modell egyébként egyáltalán nem elvetemült, sőt, sportüzleti szempontból kifejezetten logikus. Ha esetleg ugyanis valakinek nem lett volna a kezdetektől egyértelmű, mostanra tényleg biztosan mindenki felismerte, hogy egy Fejér megyei község akadémiájáról egészen biztosan nem lehet megváltani a világot. Sőt, ahhoz is hatalmas szerencse kell, hogy egy magyar élvonalból vagy másodosztályból rajtoló futballista családi utazás keretein kívül jusson el a Lajtán túlra. Egyszerűen azért, mert a nemzetközi játékosmegfigyelők legfeljebb akkor jönnek Magyarországra, ha közvetlen járattal nem tudnak eljutni a kiszemelt környező kelet-európai országba, és ezért Budapesten szállnak át.

Ezzel szemben Horvátországban, vagy mondjuk a szerbeknél komolyabb háttér-infrastruktúra nélkül is már évtizedek óta elég jól működik az utánpótlás-nevelés. Ezeknek az országoknak a klubjai évről évre adnak játékosokat a nagy nyugati ligákba, nemritkán eurómilliókért, sőt, akár tízmilliókért. Erre pedig már fel lehet építeni egy klub finanszírozását, ekkora bevétel ugyanis bőven elég a működési költségek fedezésére. Bár a modellt a Dinamo Zagreb fejlesztette tökélyre – amely a játékosvásárlásokat követő Transfermarkt adatai szerint az ezredforduló óta 38 futballista játékjogát értékesítette egymillió eurót meghaladó összegért, az elmúlt öt évben pedig közel 90 millió eurót (27,7 milliárd forint) húzott be így –, de a játékosmegfigyelők ennek eredményeként az egész horvát ligát figyelik.

Tehát tényleg nem lenne butaság, hogy az igazán tehetséges magyar fiatalokat csoporton belül mozgassák, Horvátországban ugyanis legalább minimális esély lehet arra, hogy felfigyelnek valamelyikükre. Az elmúlt hat évben 14 milliárdnyi taopénzzel kitömött Felcsútot és az eszéki akadémia szintén milliárdos (magyar) állami támogatását látva mindössze annyi a kérdés: miért a hazai adófizetők pénzén játszik FIFA-menedzsert élőben a nemzet gázszerelője?

Puskás-stadion: késhet az átadás

Jó lenne 2019. november 26-án, a 6-3 évfordulóján megnyitni az új Puskás Ferenc Stadiont, de nem biztos, hogy ez sikerül, előfordulhat, hogy a 2020-as Európa-bajnokságon debütál élesben a létesítmény. Ezt lehetett leszűrni Fürjes Balázs egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos Digi Sportnak adott nyilatkozatából. A nettó 150 milliárd forintból épülő arénáról eddig is tudni lehetett, hogy a korábbi tervekhez képest komoly késésben van. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke 2014-ben még arról beszélt, hogy az Eb előtt egy Bajnokok Ligája- vagy Európa-liga-döntőt is szeretne az új stadionba hozni. Erre azonban már biztosan nem kerül sor, miután az aréna kivitelezése csak a közelmúltban kezdődött meg. A megrendelő Nemzeti Sportközpontok március végén írta alá az erre vonatkozó szerződést a nyertes konzorcium tagjai, a Záév Zrt. és a sokak által Mészáros Lőrinchez kötött Magyar Építő Zrt. képviselőivel. Ha már szóba került, hogy Ivan Mestrovic szerint a felcsúti polgármester felhúzná a horvát nemzeti arénát is, érdemes felidézni, hogy legutóbb, amikor Zágrábban felvetődött egy ilyen beruházás, akkor 200 millió eurós (61,5 milliárd forint) költségvetést emlegettek az illetékesek. (MN)