Heteken belül indulhat Mészáros Lőrinc eszéki futballakadémiájának építése. A nyolcmillió eurós (közel 2,5 milliárd forint) beruházáshoz szükséges telket már meg is vásárolta a felcsúti polgármester horvátországi labdarúgóklubja, az NK Osijek. Az adásvételi megállapodást a napokban írta alá Eszék polgármestere, Ivan Vrkic, illetve az egyesület elnöke és társtulajdonosa, Ivan Mestrovic, miután hét elején az illetékes minisztérium is áldását adta az önkormányzat által már korábban jóváhagyott tranzakcióra.
Helyi lapértesülések szerint a város valamivel több mint kétmillió kunáért (83,4 millió forint) adta el a 15 hektáros területet, ami elég jutányos árnak tűnik, ennél ugyanis állítólag magasabb értékbecslések is voltak. Az önkormányzat azonban kifejezetten pozitívan áll a projekthez: a polgármester az aláírást követően külön hangsúlyozta, hogy mindenben partnerei lesznek a klubnak, sőt a beruházásból is részt vállalnak. A közútkapcsolat kialakítását például a település végzi.
Az eszéki klubnál a következő lépés a környezeti hatástanulmány elkészítése (amin már dolgoznak) és a szükséges engedélyek beszerzése lesz.
Utóbbi a várakozások szerint heteken belül megtörténhet, így a leginkább pesszimista forgatókönyv alapján is még a nyáron sor kerül az első kapavágásokra. A komplexumot – ahol a tervek szerint ötszáz gyerek tanulhat majd – 18 hónap alatt szeretnék felhúzni, azaz 2018 végére lezárulhat a beruházás.
Egészen pontosan annak első üteme. Mészáros Lőrincnek ugyanis egy átlagos akadémiánál ambiciózusabb tervei vannak Horvátországban. Bár már ennek a nyolcmillió eurós projektnek a keretében is épül egy kisebb, 3500 fős stadion, nem ez lesz az egyetlen aréna, amit a közeljövőben Eszéken felhúznak. A felcsúti Panchóhoz hasonló kapacitású létesítményt ugyanis elsősorban az akadémia tanoncainak szánják, másodsorban pedig ez lesz a felnőttcsapat átmeneti otthona, amíg nem épül meg a klub teljesen új, 10-12 ezres stadionja.
Azt, hogy utóbbira mennyit szánnak a klub tulajdonosai, egyelőre nem tudni, de Mestrovic korábban a Ferencváros Groupama Arénájához hasonlította a tervezett létesítményt. Ez pedig azért adhat némi támpontot, hiszen a Fradi stadionja közel 15 milliárdot kóstált, igaz, 23 700 fő befogadására alkalmas. Az eszéki létesítmény 12 ezres kapacitása sincs kőbe vésve, Mészárosék horvátországi futballprojektje ugyanis legutóbb, idén januárban épp azzal került be a hírekbe, hogy Mestrovic egy interjúban arról beszélt, akár a horvát nemzeti arénát is felhúzhatják a Dráva menti településen.
A nagyratörő terveket látva nem meglepő, hogy az NK Osijek elnöke a telek-adásvételi szerződés aláírását követően is fontosnak tartotta megköszönni a fejlesztéseket „üzlettársának és barátjának”, Mészáros Lőrincnek, illetve Orbán Viktornak is. A magyar miniszterelnök nem véletlenül került bele a köszönetnyilvánításba, az eszéki akadémiát ugyanis a magyar kormány is megkínálta több mint egymilliárd forinttal (3,3 millió euró). Ráadásul nagyon úgy néz ki, hogy nem egyszeri támogatásról van szó. Mestrovic legalábbis arról beszélt: abban bíznak, jövőre is megkapják ezt a pénzt.
A Felcsúton – vagy valahol máshol – megálmodott üzleti modell egyébként egyáltalán nem elvetemült, sőt, sportüzleti szempontból kifejezetten logikus. Ha esetleg ugyanis valakinek nem lett volna a kezdetektől egyértelmű, mostanra tényleg biztosan mindenki felismerte, hogy egy Fejér megyei község akadémiájáról egészen biztosan nem lehet megváltani a világot. Sőt, ahhoz is hatalmas szerencse kell, hogy egy magyar élvonalból vagy másodosztályból rajtoló futballista családi utazás keretein kívül jusson el a Lajtán túlra. Egyszerűen azért, mert a nemzetközi játékosmegfigyelők legfeljebb akkor jönnek Magyarországra, ha közvetlen járattal nem tudnak eljutni a kiszemelt környező kelet-európai országba, és ezért Budapesten szállnak át.
Ezzel szemben Horvátországban, vagy mondjuk a szerbeknél komolyabb háttér-infrastruktúra nélkül is már évtizedek óta elég jól működik az utánpótlás-nevelés. Ezeknek az országoknak a klubjai évről évre adnak játékosokat a nagy nyugati ligákba, nemritkán eurómilliókért, sőt, akár tízmilliókért. Erre pedig már fel lehet építeni egy klub finanszírozását, ekkora bevétel ugyanis bőven elég a működési költségek fedezésére. Bár a modellt a Dinamo Zagreb fejlesztette tökélyre – amely a játékosvásárlásokat követő Transfermarkt adatai szerint az ezredforduló óta 38 futballista játékjogát értékesítette egymillió eurót meghaladó összegért, az elmúlt öt évben pedig közel 90 millió eurót (27,7 milliárd forint) húzott be így –, de a játékosmegfigyelők ennek eredményeként az egész horvát ligát figyelik.
Tehát tényleg nem lenne butaság, hogy az igazán tehetséges magyar fiatalokat csoporton belül mozgassák, Horvátországban ugyanis legalább minimális esély lehet arra, hogy felfigyelnek valamelyikükre. Az elmúlt hat évben 14 milliárdnyi taopénzzel kitömött Felcsútot és az eszéki akadémia szintén milliárdos (magyar) állami támogatását látva mindössze annyi a kérdés: miért a hazai adófizetők pénzén játszik FIFA-menedzsert élőben a nemzet gázszerelője?
Puskás-stadion: késhet az átadás
Jó lenne 2019. november 26-án, a 6-3 évfordulóján megnyitni az új Puskás Ferenc Stadiont, de nem biztos, hogy ez sikerül, előfordulhat, hogy a 2020-as Európa-bajnokságon debütál élesben a létesítmény. Ezt lehetett leszűrni Fürjes Balázs egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos Digi Sportnak adott nyilatkozatából. A nettó 150 milliárd forintból épülő arénáról eddig is tudni lehetett, hogy a korábbi tervekhez képest komoly késésben van. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke 2014-ben még arról beszélt, hogy az Eb előtt egy Bajnokok Ligája- vagy Európa-liga-döntőt is szeretne az új stadionba hozni. Erre azonban már biztosan nem kerül sor, miután az aréna kivitelezése csak a közelmúltban kezdődött meg. A megrendelő Nemzeti Sportközpontok március végén írta alá az erre vonatkozó szerződést a nyertes konzorcium tagjai, a Záév Zrt. és a sokak által Mészáros Lőrinchez kötött Magyar Építő Zrt. képviselőivel. Ha már szóba került, hogy Ivan Mestrovic szerint a felcsúti polgármester felhúzná a horvát nemzeti arénát is, érdemes felidézni, hogy legutóbb, amikor Zágrábban felvetődött egy ilyen beruházás, akkor 200 millió eurós (61,5 milliárd forint) költségvetést emlegettek az illetékesek. (MN)
