Bő tíz év alatt csaknem duplájára nőtt a főváros és a legalacsonyabb nettó átlagbérrel rendelkező megye közötti bérkülönbség. A tavalyi évhez képest ugyan idén van némi javulás, hiszen a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány miatt „kilőttek” a fizetések, ez csak ideig-óráig kezeli a helyzetet. Középtávon megint nyílni fog az olló, és a különbség növekedésére rásegít az egykulcsos adórendszer és a közmunkaprogram, egyebek között ez derül ki a Policy Agenda legfrissebb elemzéséből.
A kutatás megállapítja, hogy bár az idei év első négy hónapjában 11,9 százalékkal emelkedtek a nettó bérek Magyarországon – a minimálbér-emelés és a munkaerőhiány hatására –, megyékre lebontva már nem ennyire egyértelmű a siker. Meglepő adat, hogy Budapesten a bérek emelkedése 1,7 százalékponttal alatta marad az országos átlagnak, vagyis a megyék tavalyhoz képest csökkenteni tudták a bérkülönbséget, a budapesti átlagbér azonban – amely változatlanul a legmagasabb az országban – továbbra is 1,8-szerese az ország legrosszabb helyzetű megyéjében fizetett átlagbérnek. 2006-ban Somogy megye és Budapest között 45 százalék volt a különbség, ami 2016-ra 90 százalékra nőtt, 2017-ben pedig 82 százalékra változott ez az érték.
Hasonló ívet ír le a legjobban és a legrosszabbul teljesítő megyék közötti különbség. 2006-ban még csak 17 százalék volt a differencia, 2016-ra 54-re nőtt, majd az idei évre ez 46 százalékra mérséklődött. Az elemzésben külön megvizsgálták a legmagasabb átlagbérrel rendelkező öt megyét (Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Heves) és a fővárost, valamint a legalacsonyabb átlagértékkel rendelkező hat megyét (Zala, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg). A gazdasági válság kitörése óta a top hat területi egységben 60 százalékkal nőttek átlagosan a nettó bérek, míg a legalacsonyabb bérrel rendelkező megyékben csupán 40 százalékkal. Érdekes adat, hogy a legmagasabb átlagbéreket hozó hat megyében 4,3, a legnehezebb helyzetű megyékben viszont 7 százalékkal csökkent a munkaképes korú lakosság száma.
Nem csak az elvándorlás, a kevés gyerek és a közmunka számai jelzik, hogy nem csupán rövid távon lesz munkaerőpiaci krízis a nehéz helyzetű térségekben. 2008 és 2015 között a top hat megyében 78 százalékkal volt magasabb a beruházások értéke egy munkaképes korú emberre vetítve, mint a legnehezebb helyzetű megyékben. Ez további bérkülönbség-növekedéshez vezet majd.
A Policy Agenda kutatása megállapítja, hogy a minimálbér emelése az egyik olyan eszköz, amellyel egy ideig mérsékelni lehet az országon belüli bérkülönbségeket, ugyanakkor az egykulcsos adórendszer és a közmunkaprogram ellenkező hatást fejt ki.
