Több a beteg, de kevesebb az orvos

A belgyógyászatokon 7,5 százalék a betöltetlen munkahelyek aránya, rosszak az alapellátás mutatói is.

Hogy nálunk kevésbé népszerű az egynapos sebészet, jól mutatja az is, hogy a magyar kórházakban 2014-ben átlagosan 9 és fél napot tartózkodtak a betegek. Ez magasabb az uniós átlagnál (8 nap), és több mint a duplája a dániainak (4,3). A kórházi ápolás időtartama egyébként Magyarország, Luxemburg és Olaszország kivételével minden uniós országban csökkent 2000 óta.

Az, hogy egynapos sebészet keretein belül végeznek-e beavatkozást, nemcsak a kórháztól, hanem a beteg szociális helyzetétől is függ. Lényeges szempont például, hogy van-e olyan hozzátartozó, aki a beavatkozás másnapján vissza tudja vinni kontrollra a beteget; mennyire nehéz közlekednie a lakhelye és a kórház között; és megfelelő körülmények között tud-e pihenni otthonában.

A beavatkozás után néhány órával egyébként általában sérv-, szürkehályog-, szemhéj- vagy bizonyos urológiai, nőgyógyászati és plasztikai sebészeti műtéteknél mehet haza a beteg. Szomorú, de a hálapénz is szerepet játszik abban, hogy hazaengedik-e. Ha ugyanis benn tartják a pácienst, a hozzátartozók hajlamosabbak többet fizetni az orvosnak.

A fekvőbeteg-ellátás mellett a friss kiadványból az alapellátásra vonatkozó drámai mutatók is kiderültek. Ilyen például, hogy 2015-ben a háziorvosoknak a fele városban praktizált, és mindössze háromtizedük látott el körzetet falun. A páciensek között az átlagnál nagyobb arányban nőtt a 60 évesek vagy annál idősebbek csoportja is, körükben az egészségi problémák előfordulásának esélye is jóval magasabb. 2015-ben egyébként 5099 háziorvosi praxisban fogadtak beteget, 94 százalékuk saját praxis volt. A saját praxisok száma 2,2 százalékkal csökkent, miközben a helyettesítésben ellátottaké másfélszeresére emelkedett.

Mégis támogatják az oltást?

Továbbra sem lezárt ügy az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B elleni védőoltás támogatásának kérdése. A kormány még tárgyal ez ügyben, de ez orvosszakmai kérdés, népegészségügyi szakemberek bevonására van szükség. Elképzelhető, hogy más európai országokhoz hasonlóan fiatal korban nálunk is 50 százalékos támogatás jár majd az ajánlott védőoltásra – mondta el Lázár János a tegnapi kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindezt arra reagálva fejtette ki, hogy tegnap megírtuk: elképesztő indoklás, például az általa keltett „hamis biztonságérzet” és tisztázatlan klinikai hatékonysága miatt nem teszi ingyenessé a kormány a védőoltást. Ugyancsak az elutasítás indokai között szerepelt, hogy a vakcina „szokatlanul gyakran okoz lázreakciót, főleg csecsemőkorban”.

A vakcina darabja 27 ezer forint, így jelenleg a csecsemőjét az agyhártyagyulladás B típusú törzse ellen is védeni kívánó szülőnek 108 ezer forintjába kerül, hogy a védettséghez szükséges négy oltást beadják a kicsinek.

A másik baktériumtörzs, a meningococcus C elleni védőoltás január 1-jétől a 2 éves kor alattiaknak ingyenes, de Lázár János szerint felvetődött, hogy ezt kiterjesztik a nagyobb gyerekekre is, a kamasz korosztály ugyanis szintén különösen veszélyeztetett.