Hogy nálunk kevésbé népszerű az egynapos sebészet, jól mutatja az is, hogy a magyar kórházakban 2014-ben átlagosan 9 és fél napot tartózkodtak a betegek. Ez magasabb az uniós átlagnál (8 nap), és több mint a duplája a dániainak (4,3). A kórházi ápolás időtartama egyébként Magyarország, Luxemburg és Olaszország kivételével minden uniós országban csökkent 2000 óta.
Az, hogy egynapos sebészet keretein belül végeznek-e beavatkozást, nemcsak a kórháztól, hanem a beteg szociális helyzetétől is függ. Lényeges szempont például, hogy van-e olyan hozzátartozó, aki a beavatkozás másnapján vissza tudja vinni kontrollra a beteget; mennyire nehéz közlekednie a lakhelye és a kórház között; és megfelelő körülmények között tud-e pihenni otthonában.
A beavatkozás után néhány órával egyébként általában sérv-, szürkehályog-, szemhéj- vagy bizonyos urológiai, nőgyógyászati és plasztikai sebészeti műtéteknél mehet haza a beteg. Szomorú, de a hálapénz is szerepet játszik abban, hogy hazaengedik-e. Ha ugyanis benn tartják a pácienst, a hozzátartozók hajlamosabbak többet fizetni az orvosnak.
A fekvőbeteg-ellátás mellett a friss kiadványból az alapellátásra vonatkozó drámai mutatók is kiderültek. Ilyen például, hogy 2015-ben a háziorvosoknak a fele városban praktizált, és mindössze háromtizedük látott el körzetet falun. A páciensek között az átlagnál nagyobb arányban nőtt a 60 évesek vagy annál idősebbek csoportja is, körükben az egészségi problémák előfordulásának esélye is jóval magasabb. 2015-ben egyébként 5099 háziorvosi praxisban fogadtak beteget, 94 százalékuk saját praxis volt. A saját praxisok száma 2,2 százalékkal csökkent, miközben a helyettesítésben ellátottaké másfélszeresére emelkedett.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!