Egyre nehezebb a hazai kórházakba orvost csábítani. Két éve közel 15 500 orvosi állás volt a fekvőbeteg-ellátásban, ebből majdnem ezret nem sikerült betölteni. Ugyanebben az évben 6,6 százalékkal kevesebb háziorvos dolgozott az alapellátásban, mint az ezredfordulón – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert, legfrissebb kiadványából.
A fekvőbeteg-ellátásban foglalkoztatottak eszerint nincsenek könnyű helyzetben. A legtöbb státus 2015-ben a belgyógyászatokon (1592), az aneszteziológiai és intenzív ellátásban (1420), a sebészeteken (1041), a csecsemő- és gyermekosztályokon (996) és a szülészet-nőgyógyászatokon (916) volt. Azonban az osztályok nagy részében 5 százalék feletti, a belgyógyászatokon pedig ennél is magasabb, 7,5 százalékos volt az üres állások aránya. Azok az orvosok pedig, akik szakemberhiánnyal küzdő intézményben dolgoznak, gyakran nagyobb terhelésnek vannak kitéve, hiszen kevesebb emberre oszlik el a munka. Ez egyébként mára az ország legtöbb kórházában probléma. Nemrégiben épp egy urológusrezidens kért segítséget, mert szakorvosi felügyelet nélkül kellett sürgősségi ügyeletben dolgoznia.
Az 500-nál több státussal rendelkező szakterületek közül a pszichiátriákon volt a legmagasabb, 13 százalékos az üres álláshelyek aránya. Ez azért is riasztó, mert Németh Attila, a Nyírő Gyula Kórház – Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója tavaly év végén arról beszélt lapunknak: az emberek közel 20 százalékát érinti élete során – hosszabb-rövidebb időn keresztül – valamilyen pszichiátriai zavar. A lakosság 12-14 százaléka élete során már átélt legalább egyszer depressziót, míg a felnőtt lakosság 7-8 százaléka alkoholfüggő. Ennek ellenére a szakma súlyos forrás- és szakemberhiánnyal küzd, a pszichiátria az országban mindenhol hiányszakmának számít.
A KSH kiadványából az is kiderült: Európa sok országában gyorsan terjed az egynapos sebészeti beavatkozások gyakorlata, a kelet-közép-európai országokban azonban lassabb a fejlődés. A szürke hályogot több mint 90 százalékban már ambulánsan operálták az unió 13 országában, Magyarországon viszont csupán 50, Romániában pedig ennél is kisebb, 14 százalékos volt ez az arány. Sok helyütt már a mandulaműtéteket is hasonlóan végzik, miközben hazánkban ez egyáltalán nem jellemző. Itthon legnagyobb arányban a magánkórházakban és a klinikákon történnek egynapos beavatkozások.
Hogy nálunk kevésbé népszerű az egynapos sebészet, jól mutatja az is, hogy a magyar kórházakban 2014-ben átlagosan 9 és fél napot tartózkodtak a betegek. Ez magasabb az uniós átlagnál (8 nap), és több mint a duplája a dániainak (4,3). A kórházi ápolás időtartama egyébként Magyarország, Luxemburg és Olaszország kivételével minden uniós országban csökkent 2000 óta.
Az, hogy egynapos sebészet keretein belül végeznek-e beavatkozást, nemcsak a kórháztól, hanem a beteg szociális helyzetétől is függ. Lényeges szempont például, hogy van-e olyan hozzátartozó, aki a beavatkozás másnapján vissza tudja vinni kontrollra a beteget; mennyire nehéz közlekednie a lakhelye és a kórház között; és megfelelő körülmények között tud-e pihenni otthonában.
A beavatkozás után néhány órával egyébként általában sérv-, szürkehályog-, szemhéj- vagy bizonyos urológiai, nőgyógyászati és plasztikai sebészeti műtéteknél mehet haza a beteg. Szomorú, de a hálapénz is szerepet játszik abban, hogy hazaengedik-e. Ha ugyanis benn tartják a pácienst, a hozzátartozók hajlamosabbak többet fizetni az orvosnak.
A fekvőbeteg-ellátás mellett a friss kiadványból az alapellátásra vonatkozó drámai mutatók is kiderültek. Ilyen például, hogy 2015-ben a háziorvosoknak a fele városban praktizált, és mindössze háromtizedük látott el körzetet falun. A páciensek között az átlagnál nagyobb arányban nőtt a 60 évesek vagy annál idősebbek csoportja is, körükben az egészségi problémák előfordulásának esélye is jóval magasabb. 2015-ben egyébként 5099 háziorvosi praxisban fogadtak beteget, 94 százalékuk saját praxis volt. A saját praxisok száma 2,2 százalékkal csökkent, miközben a helyettesítésben ellátottaké másfélszeresére emelkedett.
Mégis támogatják az oltást?
Továbbra sem lezárt ügy az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B elleni védőoltás támogatásának kérdése. A kormány még tárgyal ez ügyben, de ez orvosszakmai kérdés, népegészségügyi szakemberek bevonására van szükség. Elképzelhető, hogy más európai országokhoz hasonlóan fiatal korban nálunk is 50 százalékos támogatás jár majd az ajánlott védőoltásra – mondta el Lázár János a tegnapi kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter mindezt arra reagálva fejtette ki, hogy tegnap megírtuk: elképesztő indoklás, például az általa keltett „hamis biztonságérzet” és tisztázatlan klinikai hatékonysága miatt nem teszi ingyenessé a kormány a védőoltást. Ugyancsak az elutasítás indokai között szerepelt, hogy a vakcina „szokatlanul gyakran okoz lázreakciót, főleg csecsemőkorban”.
A vakcina darabja 27 ezer forint, így jelenleg a csecsemőjét az agyhártyagyulladás B típusú törzse ellen is védeni kívánó szülőnek 108 ezer forintjába kerül, hogy a védettséghez szükséges négy oltást beadják a kicsinek.
A másik baktériumtörzs, a meningococcus C elleni védőoltás január 1-jétől a 2 éves kor alattiaknak ingyenes, de Lázár János szerint felvetődött, hogy ezt kiterjesztik a nagyobb gyerekekre is, a kamasz korosztály ugyanis szintén különösen veszélyeztetett.
