Nemcsak kevesebben felvételiztek az idén, de kevesebb diák is jutott be a felsőoktatásba – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) által csütörtökön közölt adatokból. Tavaly több mint 111 ezer diák vágott volna bele a diplomaszerzésbe, közülük pedig majd 75 ezren felvételt is nyertek. Ehhez képest az idei 106 ezer jelentkezőből már csak 72 641 fő kezdheti meg tanulmányait ősszel, vagyis a diákok 31,5 százalékának nem sikerült a felvételi. A felvettek közül 55 700 fiatal tanulmányait finanszírozza az állam, míg 16 900-an kénytelenek önköltséges képzésen tanulni. Érdekesség, hogy csak a felvételiző fiatalok felének – 51 százalékának – sikerült az általa elsőként megjelölt szakra bejutnia.
Az OH adataiból az is jól látszik, hogy a gazdaságtudományok nemcsak az alap-, hanem a mesterképzések tekintetében is a legnépszerűbbek. Az alapképzésre felvettek 17,1 százaléka, míg a mesterképzésre felvettek 19,6 százaléka kezdheti meg tanulmányait szeptemberben ezen a területen.
Az intézmények közül – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt a legkedveltebb, 4589 hallgató kezdi majd meg itt tanulmányait az államilag finanszírozott, nappali munkarendű alap- és osztatlan képzéseken. A dobogó második fokán viszont változás állt be: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tavalyi harmadik helyéről a másodikra jött fel 3269 hallgatóval. Ezzel párhuzamosan a 2016-ban második Szegedi Tudományegyetem a negyedik helyre csúszott vissza 3148 hallgatóval. A harmadik legnépszerűbb egyetem a Debreceni Egyetem (3242 hallgató), amely tavaly csak negyedik volt.
A nappali állami ösztöndíjas alap-, illetve osztatlan képzések közül idén a BME mechatronikai mérnöki szakára volt a legnehezebb bekerülni, ehhez 454 pont kellett az összesen elérhető 500-ból. A legtöbb diákot – közel kétezret – egyébként mérnök-informatika szakirányra vették fel, amelyet a gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, illetve általános orvos szak követett. Ugyanakkor a kormány által a gazdaság igényei miatt előnyben részesített területeken nem történt érdemi áttörés, gyakorlatilag stagnált az informatika, a műszaki, a természettudományi, illetve a pedagógusképzésre felvettek aránya a tavalyi évhez képest. Utóbbi különösen a természettudományok esetében sajnálatos, ugyanis míg 2016-ban a felvettek négy százaléka ment erre a területre, idén már csak három.