Nemcsak kevesebben felvételiztek az idén, de kevesebb diák is jutott be a felsőoktatásba – derült ki az Oktatási Hivatal (OH) által csütörtökön közölt adatokból. Tavaly több mint 111 ezer diák vágott volna bele a diplomaszerzésbe, közülük pedig majd 75 ezren felvételt is nyertek. Ehhez képest az idei 106 ezer jelentkezőből már csak 72 641 fő kezdheti meg tanulmányait ősszel, vagyis a diákok 31,5 százalékának nem sikerült a felvételi. A felvettek közül 55 700 fiatal tanulmányait finanszírozza az állam, míg 16 900-an kénytelenek önköltséges képzésen tanulni. Érdekesség, hogy csak a felvételiző fiatalok felének – 51 százalékának – sikerült az általa elsőként megjelölt szakra bejutnia.
Az OH adataiból az is jól látszik, hogy a gazdaságtudományok nemcsak az alap-, hanem a mesterképzések tekintetében is a legnépszerűbbek. Az alapképzésre felvettek 17,1 százaléka, míg a mesterképzésre felvettek 19,6 százaléka kezdheti meg tanulmányait szeptemberben ezen a területen.
Az intézmények közül – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt a legkedveltebb, 4589 hallgató kezdi majd meg itt tanulmányait az államilag finanszírozott, nappali munkarendű alap- és osztatlan képzéseken. A dobogó második fokán viszont változás állt be: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) tavalyi harmadik helyéről a másodikra jött fel 3269 hallgatóval. Ezzel párhuzamosan a 2016-ban második Szegedi Tudományegyetem a negyedik helyre csúszott vissza 3148 hallgatóval. A harmadik legnépszerűbb egyetem a Debreceni Egyetem (3242 hallgató), amely tavaly csak negyedik volt.
A nappali állami ösztöndíjas alap-, illetve osztatlan képzések közül idén a BME mechatronikai mérnöki szakára volt a legnehezebb bekerülni, ehhez 454 pont kellett az összesen elérhető 500-ból. A legtöbb diákot – közel kétezret – egyébként mérnök-informatika szakirányra vették fel, amelyet a gépészmérnöki, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, illetve általános orvos szak követett. Ugyanakkor a kormány által a gazdaság igényei miatt előnyben részesített területeken nem történt érdemi áttörés, gyakorlatilag stagnált az informatika, a műszaki, a természettudományi, illetve a pedagógusképzésre felvettek aránya a tavalyi évhez képest. Utóbbi különösen a természettudományok esetében sajnálatos, ugyanis míg 2016-ban a felvettek négy százaléka ment erre a területre, idén már csak három.
Ugyancsak aggasztó, hogy 2016-hoz képest alig nőtt a nyelvvizsgával a felsőoktatásba jelentkezők száma. Mint ismert, 2020-tól legalább egy középfokú nyelvvizsga kötelező lesz ahhoz, ha valaki a felsőoktatásba szeretne jelentkezni. Ehhez képest az OH információi szerint azon több mint 85 ezer jelentkező közül, akik legalább egy jelentkezést beadtak alap- vagy osztatlan képzési szintre, mindössze 45 400-nak volt nyelvvizsgája. Bár ez a tavalyi számokhoz képest ezerfős javulást mutat, mégis azt jelenti, hogy az érintettek 47 százaléka nem rendelkezett a jövőben elengedhetetlenné váló papírral. Vagyis kérdéses, hogy az új kritérium nem veti-e vissza jelentősen a felsőoktatásba jelentkezők számát.
Az OH elnöke, Gloviczki Zoltán a felvételi eljárás lebonyolításának kulisszatitkairól is beszélt. Elmondta, a fiatalok egyre nagyobb arányban bonyolítják le jelentkezésüket ügyfélkapun keresztül: míg 2016-ban 58 százalékuk intézte így a procedúrát, idén már 66. A felvételi eljáráshoz kapcsolódó ügyek intézésén több mint 150 fő dolgozott, akiknek hozzávetőleg 900 ezer dokumentumot kellett feldolgozniuk. Ugyancsak érdekesség, hogy a felvételi pontszámok idén sem hagyták hidegen a közvéleményt: csak a ponthatárok kihirdetésének napján közel 230 ezer egyedi látogató kereste fel a Felvi.hu felületét. Ez a szám a folyamat során pedig – tavaly december 22. és idén július 25. között – 4,7 millió felett volt.
Azoknak a diákoknak, akiknek egyetlen egyetemre sem sikerült bejutniuk, vagy eddig egyáltalán nem is jelentkeztek a felsőoktatásba, még van lehetőségük ezt pótfelvételi keretében megtenni. A pótfelvételi pénteken kezdődik, és augusztus 7-én ér véget.
