Mégsem lepik el hatalmas buborékok a Balaton partját

Almádi nem kért a „világ legnagyobb vízi élményparkjából”, a kormányban csalódott ötletgazdának van B terve.

Almádiban nem lesz buborék, az biztos! – mindig hálás dolog, ha egy sajtómegkeresésre ilyen rövid, tömör és pontos választ kapunk, ráadásul kapásból, mint az a balatonalmádi önkormányzat polgármesteri titkársága esetében történt. Mivel Keszey János polgármester szabadságon van, így a titkárnőjétől kaptuk a választ a kérdésünkre, miszerint tudnak-e bármit a tavaly nagy visszhangot kapott „gigaakvapark” sorsáról.

Tavaly volt „szenzációs hír” hogy egy ötletgazda „a világ legnagyobb fedett vízi parkját” akarja felépíteni Balatonalmádi és Balatonfűzfő közé. Csak felsorolásképpen, mi lett volna a Balatontipp.hu szerint az „Aqua Regnum Hungary” élményparkban: 110 hektáron, a part mentén 1,7 kilométer hosszan, 500-900 méter szélesen többek között fürdők „a Kárpát-medence összes gyógyvizével”, vízisí és korcsolyapályák, ellenáramú szörfpályák, sziklatrambulin, a Balatonnal közvetlen kapcsolatban lévő barlangfürdő, különleges eszközökkel szerelt vízi tornamedencék, kajak-kenu és evezős tréningpálya, homokos fövenyű strand, pálmaligetek, szaunák, jeges fürdő és természetesen vízi vidámpark, kalandpark, vízi cirkusz és színház, édesvízi megaakvárium. „Az egész olyan lenne, mint egy hatalmas garden party helyszíne, ahol a vizes játékok között lépten-nyomon büfépultok, grillezőhelyek csábítják fogyasztásra az embert” – írta a honlap. Az élménypark különleges, könnyűszerkezetes műanyag-technológiával épült volna, ettől úgy nézett volna ki, mintha hatalmas buborékok jelentek volna meg a Balaton partján. Ja, és a fűzfői öbölben is készült volna egy víz alatti luxusszálló, harminc méter mélységben (a Balaton a Tihanyi-öbölben a legmélyebb, itt is csak 12 méter, de az ötletgazdák úgy vélték, ki lehet mélyíteni az öblöt úgy, hogy „mini tengeralattjárókkal” hozzák-vigyék az utasokat a part és a szálló között).

Gulyás Péter, az ötletgazda akkor úgy számolt, a beruházás 700 milliárd forintos költséget igényelne, de szerinte, ha az állam erkölcsileg a tervek mögé áll, akkor könnyen kerül befektető is.

Aztán egyszer csak minden elhalkult az Aqua Regnum Hungary körül. Mint megtudtuk, Almádi képviselő-testülete egyenesen határozatot hozott róla, hogy nem kérnek az egészből. (Erre mondta a már említett hölgy, hogy náluk „nem lesz buborék”.) Fűzfőn ennél nyitottabbak voltak. Marton Béla Balatonfűzfő polgármestere azt mondta a Magyar Nemzetnek, ők egy elvi támogatásról szóló határozatot hoztak, ami azt jelentette: amennyiben a lehetséges beruházók komoly hatástanulmányokkal támasztják alá, hogy terveik nemcsak megvalósíthatóak, de a környezetet sem teszik tönkre, hajlandóak komolyan elgondolkozni a dolgon. – Van már szerencsére Fűzfőn több dolog is, ami vonzza a látogatókat, de úgy gondoltuk, egy ilyen komplexum egész évben komoly vendégforgalmat generálna, ennek szólt az elvi támogatás – mondta kérdésünkre Marton Béla. – Aztán Gulyás úr egyszer csak eltűnt, és a legközelebb már csak annyit hallottam, hogy más, a déli parton fekvő települések önkormányzataival tárgyal – tette hozzá.

Gulyás Péter készséggel válaszolt kérdéseinkre. Mint elmondta, „előbb körbejáratták velük a tavat”, vagyis új és új lehetséges helyszínek merültek fel, miközben az érintett önkormányzatok jellemzően nem nagyon lelkesedtek az ötletért, így végül a tótól 25 kilométerre délre fekvő Sármellékhez jutottak el. Itt az önkormányzat három másikkal együtt viszont 250 hektárnyi területet biztosítana számukra egy zöldmezős beruházáshoz.

Gulyás saját szavai szerint „egy kicsit megkeseredett ember lett”, csalódottan beszélt arról, hogy többszöri megkeresés ellenére sem szerezte meg „a kormány erkölcsi támogatását” a tervekhez, „pedig ez nem került volna pénzbe, csak néhány nyilatkozatba”. Úgy tudjuk, a kormány részéről senki nem vette komolyan a nagyszabású terveket, így nem is akart nyilvánosan melléállni.

Arra a kérdésünkre, hogy mi lett az ígért befektetőkkel, akik az egészet finanszírozták volna, Gulyás Péter azt mondta, az illető üzletemberek „megunták a szarakodást, nem lehet ezt szebben mondani, a tőke nem szeret sokáig bizonytalanul várni”, így végül elálltak az ötlettől. Igaz, „két környező országból is komolyan érdeklődtek”, de ő „nem akarta külföldre vinni a projektet, mert Magyarországot szeretné feltenni a turisztikai világtérképre”.

Arra, hogy lesz-e bármilyen vízi park Sármelléknél, Gulyás Péter azt mondta, jelen pillanatban nem lehet biztosat állítani, „bár ő töretlenül optimista, és hisz benne, hogy még az idén jöhet valaki”. A tervek továbbra is gigantikusak: tizenkétezres nagyságrendű szállodakapacitás többek között, Gulyás szerint viszont nem érdemes kisebb léptékben gondolkodni, „mert csak így lehet felkerülni” arra a bizonyos világtérképre. Annyit azért elárult, hogy „most elsősorban a szállodaiparból van érdeklődés”, ha pedig tényleg összejönne, akkor „négy év alatt meg tudna valósulni az élménypark, ebből egy év menne el az engedélyeztetésekre, három év alatt pedig fel tudnánk építeni”.