A nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében nemzetiség minden olyan – Magyarország területén legalább egy évszázada honos – népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul. Jelenleg 13, az állam által elismert nemzetiség van: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
A törvény szerint amennyiben további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását.
Ennek első lépéseként a kezdeményezők benyújtják a honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló választópolgári kezdeményezést az NVB-hez, amely azt formai szempontok alapján elbírálja. Az NVB keddi ülésén a kezdeményezést hitelesítette, a határozat jogerőre emelkedése után a kezdeményezőknek 120 nap alatt ezer támogató aláírást kell összegyűjteniük. Ezek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi, és amennyiben megvan a szükséges számú aláírás, az NVB kikéri a népcsoporttá nyilvánításról a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) véleményét.
Ezt követően az NVB az MTA véleményével és az összegyűlt aláírások számával felterjeszti a kérelmet az Országgyűléshez, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.
Ugyanakkor három népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését tagadta meg keddi ülésén az NVB.
Váradi Barna magánszemély kérdése arra vonatkozott: Magyarország kérje a hágai Nemzetközi Bíróságon az 1947-es párizsi békeszerződés semmissé nyilvánítását arra hivatkozva, hogy az sérti a magyar, a székely és a ruszin nép önrendelkezési jogát.
Az NVB ennek hitelesítését egyhangú döntéssel arra hivatkozva tagadta meg, hogy nemzetközi szerződést érint, arról azonban nem lehet országos népszavazást tartani. Emellett – mivel békeszerződésről van szó, amelyet a világháború lezárása érdekében kötöttek – egy semmissé nyilvánítás eredményezheti azt is, hogy az ország újra hadban áll a részes államokkal, az alaptörvény szerint azonban a hadiállapotról sem lehet népszavazást tartani.
Kádár Barnabásnak, a Momentum elnökségi tagjának magánszemélyként benyújtott kérdése az volt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt?” Az NVB szerint a kérdés ugyan az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, nem ütközik tiltott tárgykörbe, de nem felel meg az egyértelműség követelményének.
Patyi András, az NVB elnöke felhívta a figyelmet arra: a kérdés formálisan a törvény hatályon kívül helyezésére, a civil szervezetek adminisztratív kötelezettségének megszüntetésére irányul, ugyanakkor a törvény preambulumában is szerepel, hogy a törvény a pénzmosás megakadályozására irányuló hazai fellépés egyik eszköze is. A törvény hatályon kívül helyezése ezt is érintené, ez pedig olyan következmény, amely a kérdés megfogalmazása alapján a választópolgárok számára nem nyilvánvaló – mondta.
Az NVB tagjainak többsége ezek alapján a hitelesítés megtagadása mellett döntött.
Nehéz-Posony Márton magánszemély kérdése arra irányult, hogy a kiskereskedelmi tevékenység végzését – a nemzeti ünnepeken kívül – csak a foglalkoztatottak bejelentésére, az igazolt eredetű áruk forgalmazására, a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségre vonatkozó szabályok megsértése, illetve a testi épséget vagy egészséget közvetlenül fenyegető veszély fennállása esetén korlátozza a törvény.
Az NVB egyhangú döntéssel ennek hitelesítését is megtagadta, mert álláspontja szerint a kérdés nem egyértelmű, a választópolgárok nem látják át a döntés következményeit, emellett több külön feltétel van felsorolva, amelyek önállóan is megválaszolhatóak. Mindezeken túl a kérdés általánosságban beszél törvényről, miközben a kiskereskedelmi tevékenység végzését több törvény szabályozza. Emellett az sem derül ki, hogy az érvényes és eredményes népszavazás után a kiskereskedelmi tevékenységet korlátozó önkormányzati rendeletek hatályban maradnak-e.
Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslattal élni a Kúriánál.
