Az elmúlt két évben összesen több mint tízmilliárd forinttal támogatta a kormány a határon túli futballt a Magyar Labdarúgó-szövetségen (MLSZ) keresztül – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. A legtöbb pénzt, hárommilliárd forintot a Délvidék Sport Akadémia, ezen keresztül pedig a szerb másodosztályban szereplő Labdarúgó Klub Tsc (Topolya) kapta.
Másodosztályú csapatnak járt a második legnagyobb összeg is, a szlovák Liga 2-ben szereplő Komáromi Football Klub ugyanis 5,9 millió eurót, azaz nagyjából 1,8 milliárd forintot költhet a klub által használt stadion felújítására. A kapott pénzből lebontják a futballpálya körül lévő földsáncot, új fűtött füves pályát alakítanak ki, de lesz műfüves pálya is, valamint felújítják a meglévő öltözőket és lelátókat. Mindemellett új tribünt is építenek.
A hivatalos narratíva szerint azért szükséges a határon túli magyar területeken is támogatni a labdarúgást, mert így szélesebb körből kerülhetnek ki tehetségek. A magyar származású játékosok ugyanakkor nem minden esetben választják a magyar válogatottat, a román nemzeti tizenegyben például már többen is bemutatkoztak, augusztusban négyen is pályára léptek az U18-as válogatottban. (Ez egyébként nem feltétlenül jelenti azt, hogy soha nem lehetnek magyar válogatottak, kizáró okot ugyanis csak a felnőttválogatottság jelent.)
Az elköltött milliárdok megalapozottságát kérdőjelezi meg az is, hogy – az erdélyi klubokat leszámítva – a támogatott határon túli csapatokban túlnyomó többségben vannak – a nevük alapján – nem magyar származású játékosok. (A Dunaszerdahely honlapja szerint például a 28 fős keretben 8 magyar vagy magyar származású játékos játszik, de ebből hárman Magyarországról igazoltak oda. Komáromban – szintén a nevük alapján – öt magyar focista lehet, és Topolyán öten lehetnek magyarok a 25 fős keretben.)
Másként feltehetően nem is működne a rendszer, magyarokból ugyanis nem lenne annyi jelentkező, akikkel meg lehetne tölteni egy klubot. Mindez azt jelenti, hogy a focira szánt állami pénzekből nemcsak a hazai válogatottnak, hanem a szomszédos országoknak is nevelnek játékosokat.
Augusztusban egyébként focitornát is rendeztek Csíkszeredában, ahol a támogatott akadémiák – a Puskás Akadémia, a felvidéki Dunaszerdahely, a kárpátaljai Munkács, az erdélyi Csíkszereda, valamint a horvát Eszék – csaptak össze. Sokat elárul, hogy Michael Boris, az U21-es magyar válogatott edzője is úgy nézte a tornát, hogy az Eszék játékosaira a későbbiekben egyáltalán nem számíthat a magyar válogatottban. – Zseniális ötlet, számunkra ez egy remek lehetőség, hogy a horvát csapat kivételével olyan játékosokat lássunk, akik bemutatkozhatnak a magyar válogatottban – idézte a 444.hu az edző szavait.
Az MLSZ lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából egyébként az is kiderült, hogy tavaly öt határon túli program kapott egymilliárd forintos támogatást: a Seszták Miklós fejlesztési miniszter szívügyének számító Munkácsi Labdarúgó Akadémia, a Mészáros Lőrinchez köthető Eszék Sport Akadémia, a felcsúti akadémiával szoros kapcsolatban álló Csíkszereda Sport Akadémia, az erdélyi Sepsiszentgyörgy Sport Akadémia, valamint a felvidéki Dunaszerdahely Sport Akadémia.
A kormány idén nyáron azonban úgy döntött, további 413,2 millió forinttal támogatja a Székelyföld Labdarúgó Akadémiát és alközpontjait. Ebből 80 millió forintot megy a hiányzó működési költségek fedezésére, 40 millió forint egy világítással rendelkező, székelyudvarhelyi műfüves pálya építésére, valamint 100 millió forint támogatás jár egy marosvásárhelyi műfüves nagypálya építésére. Kézdivásárhelyen is 100 millió forintból építenek műfüves nagypályát, a Márton Áron Tehetséggondozó Központ Kollégiumát pedig 93,2 millió forinttal támogatják.
A kormány ugyanakkor nem csak a szövetségen keresztül támogatja a külföldi klubokat, az állam, illetve az állami nagyvállalatok közvetlenül is osztottak támogatásokat. A Csíkszereda például már korábban is kapott egymilliárd forintnyi támogatást, sőt Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor barátja ezt az összeget még ki is egészítette 300 millió forinttal. Nem sokkal később díszpolgárságot is adományoztak a felcsúti milliárdosnak. – Köszönjük szépen, Lőrinc, a jóisten fizesse meg, és adjon százszor annyit helyette! – mondta a díj átadásán Ráduly Róbert Kálmán, a város polgármestere.
Közvetlenül a kormánytól kap pénzt a felvidéki labdarúgó-akadémia is, amelynek létrehozását július végén hagyta jóvá a kabinet. Nem tudni, erre pontosan mennyit szánnak, mivel a megítélt 9,97 milliárdból a Diósgyőrnek is jut. A pénzből felújítják például a salgótarjáni Szojka Ferenc Stadiont és az egri Szentmarjay Tibor Stadiont is, a maradékot pedig a felvidéki akadémiára költenék.
