Gyorsan kell pályázni a minibölcsődékre

A kistelepüléseken nincs elegendő tapasztalat és szakember ennek az intézménytípusnak a létrehozására.

Mindössze egy hónapjuk lesz a kistelepüléseknek beadni jelentkezésüket arra a pénteken megjelent pályázatra, amely a minibölcsődék kialakításához nyújt segítséget – derült ki Novák Katalin illetékes államtitkár sajtótájékoztatójából. Az összesen 1,1 milliárd forint keretösszegű kiírásra olyan önkormányzatok jelentkezhetnek, ahol jelenleg nincs bölcsődei ellátás, a lakosságszám tízezer alatt van, s az egy lakosra jutó adóerő-képesség húszezer forint alatti. A pályázat során maximum tízmillió forinthoz lehet jutni, ám öt százalék önerőt a településeknek maguknak kell biztosítaniuk. A kormány azzal kalkulál, hogy 600 olyan önkormányzat van az országban, amely megfelel a pályázati kritériumnak, közülük 100-200 lehet majd a nyertesek száma. Így várhatóan 600-800 új bölcsődei férőhely jön létre. A minibölcsődéket a tízezer fő alatti településeknek legkésőbb jövő év december 31-ig kell kialakítani. Ezzel párhuzamosan pedig 2018 szeptemberétől az egységes óvoda-bölcsődék nem működhetnek tovább.

Az államtitkár lapunk kérdésére elmondta: nem tud arról, az önkormányzatok panaszkodnának arra, hogy a minibölcsődék olyan terhet rónának rájuk, amelynek nem tudnának megfelelni. „Jó előre tudták, hogy lesz ilyen kötelezettségük” – tette hozzá. A minibölcsőde január 1-jétől új ellátási forma, eddig 51-et hoztak létre az országban.

– Elég lesz az idő a minibölcsődék kialakítására – nyilatkozta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének kormánypárti vezetője. Szerinte az esetek többségében nem kell új épületeket felhúzni, hanem a már meglévőkben kell az intézményeket létrehozni, amit meg lehet csinálni két-három hónap alatt. Ugyanis – miután nincs annyi gyermek – sok kistelepülésen óvodai csoportok szűnnek meg. Például van, ahol lenne kapacitás akár ötcsoportnyi gyermekre, de már csak két-három csoport maradt, így a felesleges helyeken működhetne a minibölcsőde. A vidéki településekre az a jellemző, hogy csoportok szűnnek meg: nagy az elvándorlás, és ebből adódóan kevés a gyermek is – tette hozzá. Arról is beszélt, a minibölcsődéknek mindenképpen van létjogosultságuk; a kérdés az, hogy hányan fogják igénybe venni a munkahelyük miatt. – Arra is figyelni kell, hogy ne álljon elő az a helyzet, hogy az anyuka otthon marad gyermekgondozási díjat kapva, miközben beadja a gyermekét a bölcsődébe. Ez ugyanis dupla állami kiadást jelentene – mondta.

– A kistelepüléseken még nagyobb segítséget kell nyújtani, mert nincs bölcsődei tapasztalat, és nincs mindig elérhető szakember – nyilatkozta lapunk megkeresésére Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Elmondta, bár hazánkban a születésszám a nyolcvanas évek óta folyamatosan csökken, a bölcsődék igénybevétele mégis nő, többek közt azért, mert ma már nem működik az egykeresős családmodell, s megváltozott a hozzáállás az anyák munkaerőpiacra való visszatéréséhez. – Ott emelkedik a születések száma, ahol az anyáknak van választási lehetőségük, ezt pedig ezek az intézmények tudják biztosítani – mondta. Szűcs Viktória ugyanakkor kevésnek találta a pályázat megírására biztosított egy hónapot. Megjegyezte: egyetlen hagyományos bölcsődei férőhely kialakítása négymillió forintba kerül, a minibölcsődék sem sokkal olcsóbbak, hiszen a csoportszobát, gyermekfürdőszobát, gyermeköltözőt, akadálymentes szülői illemhelyet, legalább egy melegítőkonyhát, személyzeti öltözőt meg kell építeni, a csoportszobát be kell bútorozni, fel kell szerelni. Így kérdés, hogy a településenként maximálisan elnyerhető tízmillió forint mire lesz elég, s elegendő lesz-e azokon a településeken, ahol újonnan kell az intézményt kialakítani. A szakszervezeti vezető szerint az egységes óvodák-bölcsődék megszüntetése szakmailag jó döntés, nem volt szerencsés a bölcsődés korú gyerekeket az óvodásokkal együtt nevelni.