Egy hónap alatt „tízezres nagyságrendű” aláírás gyűlt össze abban a népszavazási akcióban, ami Vágó Gábor kezdeményezésére indult az állami cégvezetők milliós fizetéséről. Legalábbis erről beszélt a Magyar Nemzetnek az LMP korábbi országgyűlési képviselője. Az aláírásgyűjtés július 25-én, éppen egy hónapja kezdődött, a kérdés pedig így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?”
Azóta a kezdeményezők – azaz magánszemélyként Vágó Gábor és támogatói – mellett aktívan az Együtt és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt vett részt a gyűjtésben, szeptembertől pedig az ígéretek szerint az LMP, a Párbeszéd és az MSZP is bekapcsolódik a folyamatba. Vágó Gábor lapunknak azt mondta, hogy például az augusztus 20-i belvárosi demonstráción is sok aláírás gyűlt össze, nála most nagyjából 2000 szignó lehet. De – mint mondta – az akciót folytatják, vidéken és a fontosabb fővárosi csomópontokban is gyűjtenek, és az elképzelések szerint a november 21-i határidőig nagyjából 250 ezer aláírást adnak le. Azt, hogy most pontosan hol tartanak, nem tudta megmondani.
Az eltelt egy hónap adatai alapján viszont – a kezdeményezők optimista várakozásai ellenére – kevéssé valószínű, hogy a cégvezetők fizetése ügyében eljusson a népszavazásig a kezdeményezés. Ahhoz ugyanis a négy hónapos gyűjtési időszak első hónapjában, amikor egy friss akció lendülete általában a legerősebb, nagyjából 70-90 ezer aláírást kellene összegyűjteni. A Momentum és a támogató pártok sikeres, év eleji „Nolimpia” gyűjtésénél – bár akkor nem országos, hanem fővárosi akcióról volt szó – már az első napon meglett 10 ezer szignó, a negyedik napon pedig 35 ezernél tartottak. Végül egy hónap alatt 266 ezer aláírást sikerült összeszedniük úgy, hogy közben a kormánypárti sajtó mellett sok fideszes szimpatizáns is próbált keresztbe tenni a Momentumnak. Ehhez képest a cégvezetők fizetése láthatóan nem hozta túlzottan lázba az embereket.
Egyelőre azt sem tudni, a kezdeményezők indítanak-e például kopogtatós, vagyis a választókat otthonaikban felkereső akciókat. Mindenesetre a kormányellenes tüntetésekre, demonstrációkra aligha építhetnek, hiszen az említett hét végi demonstráción, az Együttnek a Szabad sajtó úton tartott rendezvényén a helyszíni jelentések szerint nagyjából 200-an lehettek összesen. Vagyis legfeljebb ennyien tudták támogatni az akciót, feltéve, hogy mindenki aláírta az íveket.
A döcögő aláírásgyűjtés azért lehet gond a csatlakozó ellenzéki pártoknak, mert egy részük az állami cégvezetők béréről szóló népszavazással akarta gyengíteni a kormányt. Július végén az említett pártok közös, a Blaha Lujza téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatóján például Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta: az aláírásgyűjtés felkészülés 2018-ra, ezzel megtörhető a mítosz, amely szerint „a Fidesz leválthatatlan, és az ország nem megjavítható”.
Karácsony Gergely (Párbeszéd) pedig arról beszélt, a népszavazás „a 2018-as parlamenti választás és az ellenzéki győzelem előszobája lehet”. Ám amit akkor még csak sejteni lehetett, mára biztossá vált: egy népszavazást, ha lesz is elég hiteles aláírás, a jövő évi parlamenti választás előtt már nem lehet megrendezni.
Egyébként egy másik népszavazási aláírásgyűjtő akció is fut, méghozzá egy magánszemély kezdeményezése alapján arról, hogy december 24. munkaszüneti nap legyen-e. Úgy tudjuk, az előzővel nem összehangolt gyűjtésről van szó.
