Még mindig jóval kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak

Van olyan terület, ahol 24 százalék a különbség. Területileg is szétszakadt az ország.

###HIRDETES###

Magyarországon a legnagyobb bérkülönbségeket a pénzügyi és befektetési szektorban mérték (23,9 százalék), ezt követi a feldolgozóipar (19,9 százalék), valamint az üzleti-szolgáltatói szektor (12,6 százalék). A legkiegyensúlyozottabb ágazat az ingatlanértékesítőké, ahol mindössze 0,6 százalék a bérkülönbség. Kiemelendő, hogy két területen a nők fizetése kedvezőbb, ilyen a közműszolgáltatói és az építkezési ágazat, ahol 6,7 és 18,7 százalékkal magasabb a nők fizetése.

A tudományos és kutatói szférában, ahol leginkább a végzettségnek és a szellemi teljesítménynek kellene számítania, a nők 12,1 százalékkal keresnek kevesebbet. A problémával a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is kénytelen volt szembesülni, ugyanis drámaian visszaesett a nők száma a doktori fokozatot szerzők között. 2017-ben fordult elő, hogy egyetlen nőt sem fogadtak az MTA doktorai közé. A Lovász László által vezetett elnökség lépni kívánt, és létrehozták a Nők a Kutatói Életpályán elnöki bizottságot. A testület feladata, hogy a jelenleginél több női akadémikus legyen, emelkedjen a nők aránya a posztdoktorok és az MTA doktorai között, a közoktatásban pedig minél több lány érdeklődését sikerüljön felkelteni a matematika, a fizika és más természettudományi tárgyak iránt.

Gyakorlatilag nincs olyan gazdasági mutató, melyben az ország nyugati megyéit, valamint a fővárost akár csak megközelítené az ország más régióinak teljesítménye. Óriási eltérések vannak többek között a jövedelem, az ipari termelés, a lakásépítések száma, illetve a foglalkoztatás terén. Mindez már a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fókuszban a megyék című összefoglalójából derül ki. A kiadvány negyedévente nyújt áttekintést az ország társadalmi-gazdasági helyzetének alakulásáról.

A legfrissebben elérhető, azaz idei első negyedéves adatok szerint míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 131 ezer forint volt a havi átlagos nettó kereset, addig Budapesten több mint 107 ezer forinttal többet, átlagosan 238 500 forintot vihettek haza az alkalmazottak. Győr-Moson-Sopron megyében 190 ezer, Komárom-Esztergom 184 ezer forint volt az átlagbér, és 170–180 ezer forint között lehetett keresni Vas, Veszprém, Fejér, Pest és Heves megyében. Zalában, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Szabolcs-Szatmár-Beregben, valamint Nógrád és Békés megyében ugyanakkor még a 150 ezer forintot sem érték el a munkabérek.

A jövedelmek terén tapasztalható jelentős különbségek értelemszerűen az eltérő gazdasági teljesítmény eredményei, ugyanakkor az is látszik, hogy például az ipari termelés és a keresetek között nem feltétlenül van összefüggés: az egy lakosra jutó ipari termelés tekintetében Budapest a 431 ezer forintos eredményével a gyengébbek mezőnyében van. A nehéziparban, illetve a gépjárműgyártásban erős középső megyékben – Borsodban, Hevesben, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében – is meghaladja az egymillió forintot a fejenkénti ipari termelés, míg a listát ezen a téren is Győr-Moson-Sopron vezeti kétmillió forint feletti eredménnyel. A megyei szintű részletező grafikonokból ugyanakkor kitűnik, hogy Budapest pont azokon a területeken erős, ahol a többi megye gyengén vagy sehogy nem teljesít. Ezek közé tartozik a beruházások értéke: 2017. első negyedévi adatok azt mutatják, a beruházások több mint 37 százaléka a fővárosban valósult meg, a növekedés az előző év azonos időszakához képest másfélszeres. A többi 19 megye részesedése ugyanakkor egy számjegyű. De szintén a főváros viszi a prímet az építőiparban és a turizmusban (a vendégéjszakák számát tekintve) is: az ország összteljesítményének több mint 40 százalékát produkálja mindkét területen Budapest.

A foglalkoztatási adatok a fenti eredmények ismeretében nem okoznak meglepetést: míg a nyugati megyékben alig volt mérhető a munkanélküliség az idei év első három hónapjában – Győr-Moson-Sopron megyében például 0,8 százalékos, de Vasban is alig haladja meg a két százalékot –, addig Nógrádban közel 12 százalékon állt a ráta, de Szabolcs-Szatmárban is közel 10 százalékos a munkanélküliség. Budapest, illetve Pest és Fejér megye a három százalék körüli rátájával szintén jól áll, míg a többi megyében jellemzően négy és hat százalék között állt a mutató. A 14–75 éves foglalkoztatottak aránya a nyugati megyékben, a fővárosban és Pest megyében 60-62 százalék felett van, ami megfelel az uniós átlagnak, a sereghajtó Nógrádban ugyanakkor alig haladta meg a ráta az 50 százalékot. Az észak-magyarországi megyében nagy a baj, hiszen – mint arra a KSH is felhívja a figyelmet – ez az egyetlen térség, ahol romlott a foglalkoztatási helyzet.