Félmilliárd forintot költhet a következő hónapokban arculatváltására, egészen pontosan az azzal kapcsolatos kommunikációs feladatokra a nemzeti közműholding. Az erről szóló szerződést a napokban írhatja alá a nemrégiben átnevezett Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. a közbeszerzésen nyertes konzorciummal, amit az állami tendereken mostanában arató Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkot. A megállapodás értelmében a kommunikációs feladatok elvégzésére szánt keretösszeg 350 millió forint, ám ennek kimerülése után további 150 millió forint erejéig még egyedi megrendeléseket is adhat a társaság az ügynökségeknek.
Szervezeti szempontból mindenképpen komoly előrelépés az NKM létrehozása, korábban ugyanis – hiába terjeszkedik már 2013 vége óta az állam az energiaszektorban – a tulajdonosi viszonyok eléggé kuszák voltak. A Főgáznak például – amelynek bázisán lassan négy éve megindult az állami gázszolgáltatás kiépítése – 2014 vége óta négy különböző állami tulajdonosa volt. Ezek között ráadásul nem szerepelt az NKM elődje, az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) Zrt., amit elvileg pont azért hoztak létre 2015-ben, hogy összefogja az állam lakossági energiaszolgáltatását. Tavaly év végén pedig egy áramszolgáltatót is vett az állam, ami szintén külön cégként működött, igaz, már az ENKSZ alatt.
A névváltozás és a párhuzamos szervezeti átalakítások ezt a kusza helyzetet oldották föl. Most már tulajdonosi szempontból is az NKM fogja össze az állami közműportfóliót: ez a cég az egyetlen részvényese az állami gázszolgáltatást nyújtó Főgáznak és az árampiaci fogyasztókat kiszolgáló Démásznak is. Vélhetően ezt a véglegesnek tűnő állapotot próbálja tudatosítani ügyfeleiben a vállalat.
Kérdés, hogy ehhez mindenképpen szükség van-e félmilliárdos kampányra. A lakossági gáz- és árampiacon ugyanis lényegében nincs verseny. Az árakat hatóságilag szabályozzák, a fogyasztókat szinte semmivel nem lehet rávenni a szolgáltatóváltásra, ráadásul a gázpiacon már nem is válthatnának, hiszen a rezsicsökkentések után innen az állami holdingon kívül mindenki elmenekült.
Komoly marketingkampányokat pedig még akkor sem igazán szerveztek, amikor többszereplős volt a piac: a Démász például a megvásárlása előtti évben, 2015-ben mindössze 109 millió forintot fordított hirdetésre, reklámra és piackutatásra, egy évvel korábban pedig ennél is majd 50 millióval kevesebbet. A lakosság annyira nincs tisztában a piaci viszonyokkal, hogy – legalábbis a szolgáltatók beszámolói szerint – sok fogyasztó eddig is azt gondolta, állami cégtől vásárolja az áramot és a gázt, holott ezek a vállalatok a 90-es évek óta multik tulajdonában voltak.
Ezek miatt gondolják többen úgy, nincs sok értelme a most tervezett kommunikációs hadjáratnak. Természetesen érdeklődtünk az NKM-nél is arról, mi az álláspontjuk a kérdésben, többek között arra voltunk kíváncsiak, szerintük tényleg szükséges-e márkát építeni egy lényegében monopolhelyzetben lévő, szabályozott piacon működő állami cégnek, illetve hogy miért tartják fontosnak ezt a kampányt. Érdemi válaszokat azonban nem kaptunk, a társaságnál mindössze annyit közöltek: „Az új névhez és a márkához kapcsolódó elemek kidolgozása folyamatban van.”
