A Fidesz szerint rövidesen kiderülhet, hogy ki akar kamupártokat indítani

Az Országgyűlésben két hét múlva szavaznak a kampányfinanszírozási törvény módosításáról.

MTI
2017. 10. 31. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gulyás Gergely keddi budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az ellenzéki pártok egyetlen érdemi kritikája az úgynevezett kamupártokkal kapcsolatban volt a szabályozás megváltoztatása után, s mind a Jobbiknak, mind az MSZP-nek voltak erre vonatkozó javaslatai. A kormánypárt egy egyértelmű, világos módosítást terjesztett elő, ami félszázalékos eredmény alatt visszafizettetné az állami támogatást, előzőleg pedig nyilatkozni kellene a párt vezető testületéről, amelynek tagjai vagyonukkal felelnének – ismertette.

A kormánypárti politikus jelezte, hogy a törvénymódosítás kétharmados támogatást igényel a két hét múlva következő szavazáson, s aki nem támogatja, az olyan érdekből teheti, hogy kamupártot akar indítani.

A Fidesz frakcióvezetője azt is megerősítette, hogy a kormánypártok részt vesznek a devizahitelesek helyzetéről kezdeményezett parlamenti vitanapon. Mint mondta, 2002 és 2010 között tömegesen adósodtak el az emberek; 2010-ben például a teljes pénzügyi szektorban a devizában fennálló hitelek aránya 67 százalékot tett ki, összességében több mint 1 millió szerződés volt, ennek 90 százaléka svájci frankban.

A svájci frankban eladósodást azért tartotta különösen felelőtlennek, mert míg az euró bevezetésére volt vállalt célkitűzés, a svájci frankra ilyet senki nem vállalt. A legnagyobb bajt a bankok tisztességtelen magatartása mellett az okozta, hogy a svájci frank az euróhoz képest is 25 százalékot erősödött – értékelt.

Gulyás Gergely szerint egyebek mellett a végtörlesztés, az árfolyamgát, az eszközkezelő és az új, forintalapú elszámolás révén sikerült elérni, hogy 2015 végére a teljes lakossági hitel alig 1 százaléka volt devizaalapú, „egy több mint egymillió embert érintő társadalmi robbanással és csődhelyzettel fenyegető rendkívüli helyzetből sikerült kiutat találni” – fogalmazott, jelezve: továbbra is keresik a lehetőséget, hogyan tudnak segíteni azoknak, akik bent ragadtak.

Kérdezték arról is, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője Balázs Péter volt külügyminisztert hozta szóba mint a baloldal lehetséges miniszterelnök-jelöltjét. Azt felelte, ő is olvasta, hogy az MSZP felkérte Balázs Pétert, aki azonban cáfolta a tárgyalásokat. „Első olvasásra azt gondoltam, hogy Balázs Péter kiváló színművészről van szó ( ), úgy gondolom, ha a baloldali miniszterelnökjelölt-kereső kasztingot nézzük, akkor oda sokkal inkább egy színészt kell lassan találni”, komoly ember ezt nem fogja vállalni – jelentette ki.

A Balázs Péter esetleges katonai hírszerzői múltját firtató kérdésre pedig azt mondta: nincs erről információja, de ha valaki a közéletben szerepet vállal – mint ahogy ezt miniszterként és korábbi nagykövetként megtette –, akkor a múltjának átláthatóságával kapcsolatban számadási kötelezettsége van.

A frakcióvezető egy másik kérdésre azt mondta: a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell közös álláspontot kialakítaniuk arról, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen-e.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.