A bárányhimlő-fertőzést követő három napban még be lehetne oltani a gyerekeket a betegség ellen, és ezzel még megelőzhető, hogy súlyos, szövődményes eset, például bakteriális fertőzés, agyvelőgyulladás, tüdőgyulladás vagy neurológiai elváltozások alakuljanak ki a fertőzött betegnél. A betegségben minden évben 40 ezer körül mozog a jelentett megfertőzöttek száma Magyarországon, ám a tényleges fertőzöttek száma elérheti a 100 ezer főt is. Legalább 400-an kórházba is kerülnek – erre hívták fel a figyelmet szakértők egy keddi sajtótájékoztatón.
Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke arról beszélt: a viszkető, hólyagos kiütésekkel járó bárányhimlő komoly hátránya, hogy mivel gyengíti az immunrendszert, a gyermek szervezete fogékonnyá válik a további megbetegedésekre. Tapasztalatai szerint egy bárányhimlő után a gyerekeknél további betegségek jelentkezhetnek, főleg az őszi időszakban. Ekkor ugyanis gyakoriak a felső légúti panaszokat kiváltó vírusok. Ráadásul hamarosan kezdődik az influenzajárvány is, amivel szintén könnyebben megfertőződnek a gyenge immunrendszerű kicsik.
Póta György szerint a legideálisabb, ha a kisgyermekek már 16-18 hónapos korban megkapják a bárányhimlő elleni kétadagos védőoltást.
Elhangzott: a gyerekek bölcsődébe, óvodába való beszoktatása egyébként is stresszes számukra, ilyenkor pedig kifejezetten hátráltathatja a beilleszkedést, ha egy bárányhimlő miatt hetekre kiesik a gyermek. Deliága Éva gyermekpszichológus úgy véli, a beszoktatás akár 2-3 hónapra is elnyúlhat, és akkor a legsikeresebb, ha nem zavarja meg semmi. A szakember szerint azért lényeges, hogy ne essen ki a gyermek a közösségből, mert ilyen fiatal korban még nem alakulnak ki a tartós baráti kapcsolatok, éppen ezért a gyerek számára komoly kihívás lesz, hogy újra megtalálja a helyét a csoportban.
Póta György lapunknak elmondta, hogy úgy tudják, a kormány ma tárgyal arról, hogy az oltási rendbe bekerüljön a bárányhimlő elleni vakcina, így az akár ingyenes is lehet. Jelenleg csupán az ország néhány településén juthatnak hozzá a szülők térítésmentesen az oltáshoz az önkormányzatnak hála. Tavaly Kaposvár, Eger, legutóbb pedig Miskolc és Salgótarján városa döntött a támogatott védőoltási programról. Országosan azonban nem tartozik a kötelező, térítésmentesen elérhető oltások közé. A védőoltás Nemzeti immunizációs programba való bevezetése hozzávetőleg 1,5 milliárd forint költségterhet jelentene az államnak.
A 10-21 napos lappangási idővel kialakuló bárányhimlő alattomos betegség. Aki megfertőződik, az már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban is továbbadhatja a betegséget. Ráadásul rendkívül virulens betegségről van szó: cseppfertőzéssel terjed, de a fertőzés átviteléhez elég 15-20 percet közös helyiségben – például egy óvodai csoportban – eltölteni a beteggel.
Univerzális influenzaoltás
Elsőként jutott túl a klinikai tesztek első fázisán egy univerzális influenzaoltás, amelyet oxfordi kutatók fejlesztettek ki. Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézete és a Vaccitech biotechnológiai cég kutatóinak úgynevezett univerzális oltóanyaga az influenzavírus összes törzse ellen felveszi a harcot. A vakcinát kétéves vizsgálattal, több mint kétezer résztvevővel tesztelik. A jelenlegi védőoltásokat évről évre megváltoztatják, hogy az adott időszakban fertőző vírustörzsekhez igazítsák. Ezek az oltások nem mindig védik egyformán jól a beoltottakat, különösen a gyengébb immunrendszerű idős embereket. Az új oltóanyag a vírus felszínén található fehérjék helyett a belsejében lévőket használja. A felszíni fehérjék gombostűként állnak ki a vírusból, és folyton változnak, míg a belsejében lévők állandóak. Az új vakcina az immunrendszert arra készteti, hogy a vírusölő T-limfocita nevű immunsejteket hozza működésbe ahelyett, hogy ellenanyag termelését váltaná ki. A kutatók azt remélik, hogy az új vakcina tartósabb és jobb védelmet biztosít szezonális oltással együtt használva. A tesztelés végső szakasza a 2018–19-es szezonban lesz. (MTI)
