Jelenlegi formájában nem felel meg az egyenlő bánásmód követelményének a lakáscélú állami támogatásokról szóló 2001-es kormányrendelet alapján nyújtott állami lakásépítési kedvezmény, vagyis a korábbi szocpol. Székely László ombudsman szerint ugyanis az ezzel kapcsolatos jogszabály különbséget tesz a családok között az alapján, milyen módon próbálkoztak, hogy gyermekük szülessen. Míg azok a párok, amelyeknek reprodukciós eljárások (például lombikbébi-kezelés) sikertelensége miatt nem születik gyermekük, mentesülnek az állam által támogatott kamatok fizetése alól, ez nem vonatkozik azokra, akik ilyen eljárást nem vettek igénybe, illetve azokra, akik a 24. hét előtt veszítették el babájukat. Ők kénytelenek visszafizetni a támogatásként felvett tőkeösszeget és a kamatokat is – derült ki az ombudsman lapunk által megismert friss állásfoglalásából.
Egy pár azért fordult az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, mert 2007-ben felvették a lakásépítési kedvezményt, és ehhez két gyermek vállalására tettek ígéretet. A gyermekek születésének határideje 2017. július 31. volt, de addig csak egy babájuk jött világra. A panaszos nő 2009 óta négy sikertelen terhességen esett át, és a beadvány írásakor is kivizsgálás alatt állt a vetélések miatt. Tehát nem azért nem született két gyermekük, mert a pár nem akarta. Mindezek ellenére jelenlegi formájában a jogszabály őket nem mentesíti a költségek visszafizetése alól, mint a reprodukciós eljárásokban sikertelen párokat.
A vonatkozó kormányrendelet más, hasonló helyzetben lévő családok életét is megnehezítheti – olvasható a jelentésben. A jogszabály szerint a házaspárok – ha megfelelnek a feltételeknek – az önerő növelésére kérhetik a kedvezményes, úgynevezett megelőlegező kölcsönt. A gyermekvállalás teljesítési határideje egy gyermek esetében négy, két gyermek esetén nyolc év. Ha a babák születését vagy az örökbefogadást a határidőig igazolja a pár, a megelőlegező kölcsön összegét az állam a hitelintézet részére kifizeti.
Az alapjogi biztos Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől kért további tájékoztatást az ügyben. Szerette volna megtudni, a hatályos jogszabályok szerint van-e lehetőség rá, hogy a szóban forgó, önhibájukon kívül gyermeket vállalni nem tudó családok is mentesülhessenek a megelőző kölcsön tőkeösszegén túli költségek alól. Illetve, ha erre jelenleg nincs mód, miképpen akarják megoldani a problémát.
A tárca részéről a válaszban azt írták, három esetben engednek el pluszköltségeket. Ilyen, ha öt alkalommal nem sikerül a lombikkezelés, vagy ha ezt kizáró egészségügyi ok vetődik fel; illetve ha a férj spermájának állapota miatt nem lehetnek eredményesek ezek a kezelések. Fölhívták a figyelmet, hogy a gyermekvállalást örökbefogadással is lehet teljesíteni. A tárca szerint az igénylők számára a szerződéskötés előtt is ismertek voltak a gyermekvállalás elmaradásának következményei, így nem sérül az egyenlő elbánás követelménye. Székely László megkeresése nyomán egyébként vizsgálják, milyen módon lehet kiterjeszteni a mentesítés lehetőségét a leírtakhoz hasonló problémákkal küzdő párok esetében úgy, hogy ne lehessen visszaélni a lehetőséggel. Az ombudsman kérte a jogalkotókat: fontolják meg a rendeletmódosítást, és terjesszék ki a részleges mentességet.
Fölvet érdekes kérdéseket a tőke összegének visszafizetése alóli mentesség is. A Nemzetgazdasági Minisztérium válasza alapján tudniillik mentesülnek minden költség megfizetése alól azok, ahol a házaspár egyik tagja elhunyt, vagy a gyermek megszületését azért nem vállalták, mert egyikük megváltozott munkaképességű lett, illetve ha a vállalt gyermek súlyosan fogyatékos. Akkor sem kell fizetni, ha a gyermek a 24. hét után halva születik. Azonban a 23. héten halva született gyermek esetében részleges mentesség sem kérhető, pedig a két esetkörben a szülők igenis összehasonlítható helyzetben vannak az őket ért testi-lelki traumákat tekintve.
Arra is rávilágított az ombudsman, hogy igen változatosak azok a gyermekvállaláshoz kapcsolódó egészségügyi körülmények, amelyek ellehetetleníthetik a babák megszületését. Előfordulhat például: úgy telik el a megszabott határidő, hogy az érintett család meg sem tudná kezdeni a lombikkezelést (többek között előfordulhat, hogy hosszú a várólista, vagy sokáig föl sem vetődik, hogy szükséges az eljárás). A többszöri sikertelen terhesség mögött is állhat olyan egészségi ok, amely megalapozhatja, hogy az érintett házaspárok is mentesüljenek bizonyos fizetési kötelezettségek alól.
