A bíróság által kirendelt szakértő leszögezte: tény, hogy szárzúzás történt a területen, de nem bizonyítható, hogy az károsodást okozott védett állat- és növényfajokban. Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, és a lápi bagolylepke élőhelyére ez nem gyakorolt komoly hatást. Ennek a lepkének a jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani, az eljárás másik szakértő tanúja soha nem látott ilyet G. Ernő földterületén.
Az ítélet nem jogerős, az ügyészség a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő ítélet.
A büntetőügyet megelőző polgári eljárásban a Debreceni Ítélőtábla 2016. június 3-án jogerősen kimondta, „kárt nem okozott és jogellenes magatartást sem tanúsított” a kokadi gazda, akitől az ügyészség 1,5 milliárd forint kár megtérítését követelte, arra hivatkozva, hogy a cserjeirtással 10 milliárd forint eszmei értékű lepkét – hatezer példányt – semmisített meg. A fokozottan védett faj egy egyedének eszmei értéke 250 ezer forint.
Az eljárás során az is kiderült, hogy az a tanú, akinek a vallomására az ügyészség a keresetet építette, olyan fotót mutatott be bizonyítékként a lepkéről, amely egy hajdúsámsoni lakásban, mesterséges körülmények között készült.
