Lázár János: A kötelezettségszegési eljárások többsége elbukik

A kancelláriaminisztert az európai ügyek bizottsága hallgatja meg, a Brexit és a migráció témája többször is felmerült a beszélgetésen.

A szokásos csütörtöki kormányinfó mellett most egy újabb fórumon is válaszokat várnak Lázár Jánostól: kedd délelőtt kezdődik meg a parlamentben az európai ügyekért felelős bizottság ülése, ahol a kancelláriaminiszter megtartja éves beszámolóját.

A meghallgatáson valószínűleg szóba kerül majd Magyarország elutasított kvótakeresete, az uniós források felhasználása és a magyar állam ellen indított kötelezettségszegési eljárások sora is: ezek között szerepel például a civiltörvény és a lex CEU, s az Európai Bizottság eljárást indított a magyar közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer miatt is. Szintén téma lehet a 420 milliárdos víziközmű-építési tender ügye, amely miatt az Európai Bizottság és a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) vizsgálódik, és amelyben Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vállalkozása is érintett.

Kövesse nálunk élő közvetítésben Lázár János meghallgatását.

Lázár János munkatársainak és  kormány brüsszeli képviseletének méltatásával indította beszámolóját, a brüsszeli kormánytisztviselők kvótaperben, migrációs ügyekben mutatott kemény munkája szerinte indokolttá tette, hogy emeljék a külképviseleti dolgozók bérét is.

A kancelláriaminiszter ezután legfontosabb témaként a Brexit-ügyet kezdte taglalni: beszámolója szerint az unió következő hét éves költségvetési ciklusát alapjaiban határozza meg, hogy az Egyesült Királyság kilép az Unióból.

Ezzel 100 milliárd euróval esik vissza az EU amúgy 900-1000 milliárd eurósra becsült éves költségvetése, ami már a forráselosztásra is hat" - fogalmazott Lázár, aki szerint nagyon profi előkészítő munkával és csapattal lehet csak biztosítani, hogy Magyarország a 2020-ban kezdődő ciklusban is jó arányban hívhasson le forrásokat.

A forráseloszlásra persze nagyban hat az is, hogy adott tagállam ellen hány kötelezettségszegési eljárás és uniós per fut, de Lázár János optimista: szerinte az ilyen eljárások döntő többsége nem jut el bírósági szakaszba, bár a sajtó szereti felkapni a témát.

A miniszter szerint ugyanakkor az ilyen ügyek rendezése, és a migrációs helyzet kezelése óriási terhet ró a Belügyminisztériumra és az Igazságügyi Minisztériumra.

Arról is beszélt, hogy a Miniszterelnökségen belül folyamatos elemzőmunka folyik az eddig befutó uniós források felhasználásáról - így például vizsgálják azt is, hogy milyen arányban hasznosultak, mennyire fokozták a termelékenységet a 2007-2013 között az agrárszektorban lehívott, mintegy 3700 millliárd forintos támogatás is.

Lázár után Takács Szabolcs, európai uniós ügyekért felelős államtitkár kapott szót, aki a migrációs témáról beszélt hosszabban. Szerinte a bevándorlást egyes államok munkaerő-kérdésként, mások demográfiai lehetőségként, a Magyarországhoz hasonló országok pedig biztonsági kérdésként kezelik - az utóbbi időben pedig egyre többen követik a magyar álláspontot, Emmanuel Macron színre lépése, a német választási eredmények óta erősödik az önvédelem szempontja, és egyre többen várnak határozott fellépést migrációs ügyben.

Takács szerint a V4- országok progresszív, előremutató csoportként kell fellépjenek az EU-ban, és le kell számolni azzal a téves elképzeléssel is, hogy a nyugati tagállamok a jók,  a keletiek pedig a rosszak az EU-n belül. Mi tiszteletben tartjuk mások álláspontját, de elvárjuk, hogy mások is tiszteljenek bennünket, és gazdasági eredményeinket - mondta az államtitkár.

Takács Szabolcs a Brexit apropóján hangsúlyozta, államtitkársága mindent megtesz azért, hogy az Egyesült Királyságban élő közel 200 ezer magyar jövője kiszámítható legyen.