Szökésben a bv-vezetők – A viták elől menekülhetnek

Úgy látszik, nyulak módjára futamodnak meg az erőszakszervezet sokcsillagos tábornokai, ha kritika van kilátásban.

Minden jel arra mutat, hogy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) csak addig bátor, amíg a kormányzat által nem szívesen látott civileket kell kiebrudalni az intézetekből. Amikor szakmai vitán kellene szembenézni a kritikákkal és azokkal a szervezetekkel, amelyeknek hátat fordítottak, a vezetők inkább megfutamodnak.

A Magyar Kriminológiai Társaság pénteki, egész napos konferenciájának késő délutáni szakmai beszélgetésére a BVOP három vezető beosztású tagja is hivatalos volt, de az azt megelőző 24 órában mindhárman lemondták a megjelenést. Budai István és Széles Gábor dandártábornokok, valamint Hajdu Eszter hadnagy részvételét hetekkel korábban egyeztették a szervezők, az érintettek vissza is igazolták, sőt – ahogyan ez a testületnél szokás – elöljáróik is jóváhagyták, hogy a rendezvényen ők képviseljék a BVOP-t.

Valami azonban mindhármuknál közbejött. Talán nem véletlenül: éppen azon a napon nem tudtak időt szakítani arra, hogy egy kerekasztal-beszélgetésen többek között a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programvezetőjével, Vig Dáviddal folytassanak eszmecserét, amelyik napon kiderült, a BVOP fölmondja a civil szervezet és az országos parancsnokság között 18 éve fennálló együttműködési szerződést.

A két tábornok csütörtök délután jelezte, hogy halaszthatatlan hivatali feladataik miatt kell távol maradniuk. (Köztudott, hogy az állami szerveknél pénteken délután 5 és 6 óra között különösen nagy a munkahelyi buzgalom.) A hiányzás első és aztán többszöri pillantásra is azt sugallja, a kormány által Soros-bérencnek kikiáltott Helsinki Bizottsággal való hirtelen szakítás után egyik vezető sem akar a nyilvánosság előtt kiállni a döntés mellett, vagy legalább megmagyarázni. Egyébként – mint arról hétvégi számunkban röviden beszámoltunk – a parancsnokság a civil szervezet számára úgy indokolta az együttműködés fölmondását, hogy „a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai”.

Azok az előadók ugyanakkor, akik megjelentek az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának épületében működő tudományos egyesület, a Magyar Kriminológiai Társaság konferenciáján, homlokegyenest másként vélekedtek. Kadlót Erzsébet ügyvéd szerint az utóbbi egy-két évben jelentősen romlott a hozzáállás az intézetekben, és állítása szerint újra terjedőben van a régi időket idéző „ne csak őrizd, gyűlöld is!” mentalitás. Több ügyfelét is képviselte a jogász a strasbourg-i emberi jogi bíróságon a börtönökben megszegett fogvatartási szabályok miatt. Az ilyen visszásságok nem segítik elő, hogy az elítéltek büntetésük leteltével normális emberként, ép lélekkel térhessenek vissza a társadalomba, és kezdhessenek új életet – értettek egyet az emelvényen helyet foglalók, akik szerették volna nyomatékosítani, a börtön közel sem olyan jó világ a bentlakók számára, mint idekint sok laikus gondolja.

Kadlót Erzsébet megemlítette, olykor nemcsak fogvatartottat, hanem fegyőrt is képvisel bíróság előtt a bv-vel szemben, a szervezet ugyanis saját tagjaival szemben is hajlamos embertelen bánásmódra.

Múlt héten a Helsinki Bizottság mellett a Börtönrádiót működtető Adj Hangot Egyesülettől is megvált a BVOP. A szervezet a velük szerződő intézetekben az arra érdemes fogvatartottaknak képzést nyújtott annak érdekében, hogy társaiknak rádióműsort készítsenek. Ez a program a társadalmi visszailleszkedés érdekében negyven börtönlakónak nyújtott egész napos értelmes, fejlesztő szellemi elfoglaltságot, és több száz fogvatartott számára sugároztak mindennap adást, ráadásul a Börtönrádió révén a foglalkoztatásban részt vevő rabok száma is nőtt – írta közleményében a szervezet, amelynek szűrét egy engedélyeztetési vitára hivatkozva tette ki a BVOP. A Börtönrádió egyik mentora, Kovács Orsolya Eszter a pénteki konferencián elmondta, a közelmúltban beszéltek a rádióról az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahova a tévéműsor készítői meghívtak bv-vezetőket is, ám ők oda sem mentek el. A műsorban egyébként szóba került, hogy az angliai intézetben, ahonnan a börtönrádió ötlete származik, a program beindulása után jelentősen visszaesett az öngyilkosságok száma.

Hogy a BVOP vezetése nem szívesen áll a nyilvánosság elé, lapunk is meg tudja erősíteni; januárban hiába kértünk interjút az országos parancsnoktól, Tóth Tamástól, a szervezet kommunikációs főosztálya azzal utasította vissza, hogy a vezérőrnagy elfoglalt. Vélhetően vég nélkül elfoglalt, időpontot ugyanis nem jelöltünk meg a kérelmünkben, ezt átengedtük volna a főparancsnoknak.

Most is kerestük a bv-t, hogy megtudjuk, pontosan mivel foglalatoskodott Budai István és Széles Gábor, ami miatt ezúttal sem tudta magát képviseltetni a szervezet valahol, ahol esetleg szakmai kritikákra kellett volna felelniük, de hétvégén nem volt sok esélyünk egy hivatalos válasz beszerzésére – lapzártánkig nem reagáltak. Kadlót Erzsébet mint a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára mindenesetre úgy vélekedett, „eltiltották tőlük a bv-t”.

Széles Gábort egyébként két másik börtönparancsnokkal együtt az év első napjaiban távolította el Pintér Sándor a Budapesti Fegyház és Börtön éléről. Úgy tudni, a döntésnek köze volt ahhoz, hogy tavaly egy rab életét vesztette, miután a felügyelők erőszakot alkalmaztak vele szemben. A dandártábornok ezzel kapcsolatban is számíthatott volna kényes kérdésekre.