Úgy kell a kormánynak az „okos migráns”, mint egy falat kenyér

Törvényt módosít a kormány a harmadik országbeli hallgatók érdekében. Ebben a strasbourgi elvárásokat követjük.

A KISZ elemzése felidézi, hogy a magyar kormány 2013-ban fogadta el az európai migrációs stratégiát, ami nagyban támogatja a harmadik országból érkező kutatók és hallgatók átcsábítását és integrálását.

„Az Eurostat adatai szerint a Magyarországon 2016-ban kiadott első tartózkodási engedélyek 34 százalékát – 7874 darabot – tanulmányok folytatása érdekében állították ki” – olvasható a háttéranyagban.

Az Orbán-kabinet számára ez nem csak kellemetlen kötelezettség: nagyban építenek az EU-n kívülről érkező, jelentős tőkét behozó hallgatókra és oktatókra, akikből később hatékony hazai munkaerő is lehet. Eltökéltségüket jelzi, hogy 2013-ban – a migrációs stratégia elfogadásának évében – indították útnak a Stipendium hungaricum ösztöndíjprogramot, ami harmadik országbeli jelentkezők ezreit vonzza Magyarországra.

Lapunk értesülései szerint tavaly a világ 47 országából 2985 hallgató érkezett hozzánk ezzel az ösztöndíjjal. Ennél is pörgősebb lehet azonban az idei év, hiszen a program keretében 15 ezren jelentkeztek valamelyik magyar egyetem képzésére. Közöttük négy olyan ország is volt, ahonnan több mint 1000 fő jelentkezett: Pakisztán (1885 fő), Jordánia (1194 fő), Azerbajdzsán (1052 fő) és Szíria (1017 fő) – derül ki a KISZ összefoglalójából.

A program és a befektetett energia egyértelműen megtérül: a szolgálat éppen egy Magyar Nemzet-cikkre hivatkozva ír arról, hogy a pécsi, debreceni és szegedi egyetem 11 ezer külföldi hallgatója évente 22,12 milliárd forintot is elkölthet lakhatásra, megélhetésre és szórakozásra – emellett további 20,8 milliárdot fordítanak tandíjra.

Ez munkahelyekre vetítve azt jelenti, hogy a három városban átlagosan egy külföldi hallgató 1,2 munkahelyet teremt, összességében 13 ezret. Az elköltött pénz a három megye esetében az éves GDP 0,6 százalékára tehető.

Kutatók terén már rosszabbul állunk, és erről a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is tehet: az elmúlt öt évben 26-86 között mozgott a kutatási céllal kiadott tartózkodási engedélyek száma, a BÁH pedig 2014-ben a beadott kérelmek 57 százalékát utasította vissza saját nyilvántartása szerint.

A Magyarországra érkező kutatók és hallgatók a projektek vagy tanulmányok lezárulta után kilenc hónapig maradhatnak az ország területén – előbbiek pedig magukkal hozhatják családtagjaikat, akik munkát is vállalhatnak itt-tartózkodásuk idejére. Dolgozhatnak tanulás mellett a hallgatók is, azt viszont törvény szabályozza, hogy heti 15 munkaóránál kevesebbet nem vállalhatnak.

Az oktatásbarát és ésszerű kedvezményeket látva könnyű elfelejteni: mindezt a hangsúlyozottan bevándorlásellenes Orbán-kormány biztosítja, ami az uniós felszólítások ellenére sem hajlandó 1297 ellenőrzött háborús menekült befogadására, és ami az ENSZ főbiztosa szerint is börtönszerű tranzitzónában tartja fogva a magyar határra érkező, legális menedékkérőket.

Az pedig a letelepedési kötvények ügyéből egyértelmű, hogy Orbán Viktor rendszere az okosok mellett a gazdag migránsokat is szereti: a kötvények forgalmazási ideje alatt 20 ezer kötvényt adtak el zömében kínai, arab befektetőknek – az üzleten közvetítői díj formájában legalább 130 milliárd forintot kerestek a Fidesz-közeli offshore cégek, a kötvények árát viszont a magyar állam fizeti vissza a vevőknek, 2,46 százalékos kamattal.