A kormányfő a kampánylevelével egyébként hónapokkal megelőzte a választási szerveket, a Nemzeti Választási Iroda ugyanis októberben küldött ki a 650 ezer szavazókorú külhoninak tájékoztató levelet. Ebben egyrészt a regisztrációra és a szavazás menetére hívta fel a figyelmet, másrészt aki már jelentkezett, annak arra, hogy ha változnak az adatai, akkor jeleznie kell.
Az, hogy hány mandátum sorsát döntik el a külhoniak, attól is függ, a regisztráltak közül hányan voksolnak és hányan szavaznak végül érvényesen. A 2014-es választáson például 193 ezer külhoni magyar szerepelt a külhoniak névjegyzékében. Közülük csak 158 ezren szavaztak, és ebből 128 ezren érvényesen. Korábban a Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona azt nevezte valószínűnek, hogy jövő áprilisra a külhoniak névjegyzékében 320 ezren lesznek. Az érvényesen szavazók száma így megközelítheti a 200 ezret. (Ez épp elég ahhoz, hogy szoros küzdelem esetén döntő lehessen.) Ha a mintegy nyolcmillió hazai választópolgár nagy arányban megy el szavazni, 2014-hez hasonlóan jó eséllyel ismét csak egy mandátumról dönthetnek a külhoniak. Alacsony belföldi szavazási részvételnél viszont ez akár két-három mandátumhoz is elég lehet.
Ehhez az kell, hogy a Fidesz a saját szavazótáborát mozgásban tartsa, a többi választó esetében pedig fenntartsa az apátiát vagy legalábbis a bizonytalanságot. Ez utóbbival kapcsolatban a Jobbik-közeli Iránytű Intézet legutóbb azt mérte, jelentős csoportról van szó. A teljes népességen belül például hat százalék biztosan nem szavazna, a bizonytalanok aránya pedig 12 százalék.
Mindent vittek
