A Fidesz-frakció országgyűlési határozati javaslatot terjeszt elő ezen a héten, elutasítva benne azt az európai parlamenti (EP-) határozatot, amely felső korlát nélküli, kötelező betelepítést akar rákényszeríteni az Európai Unió minden tagállamára – közölte Gulyás Gergely, a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Az MTI tudósítása szerint a politikus azt mondta: a magyar Országgyűlésnek is döntő beleszólása kell, hogy legyen abba, milyen elosztási rendszert akar elfogadni az EU.
„A kvótarendszer már csődöt mondott, ezért kár ezt továbbra is erőltetni. ( ) Kizárólag magyar nemzeti hatáskör az, hogy bevándorláspolitikai kérdésekben döntsünk” – fogalmazott Gulyás Gergely. Közölte: elutasítják azt az uniós döntéshozatali mechanizmust, amelynek első lépéseként az EP minden Európába érkező menedékkérőt felső korlát nélkül osztana szét.
Hozzátette, hogy ez ráadásul azoknak az országoknak lenne a legsérelmesebb, amelyek eddig nem vagy csak nagyon kevés embert fogadtak be, azaz kifejezetten Közép-Európát és azon belül Magyarországot fenyegeti ez a döntés. Szavai szerint az EP-határozat mögött „a Soros György által meghirdetett bevándorláspolitikai szemlélet” áll. Gulyás Gergely arra hívta fel az ellenzéki képviselőket, csatlakozzanak a Fidesz–KDNP-frakcióhoz a felső korlát nélküli betelepítési kvóták elutasításában.
Azonban az Európai Parlament másfél hete – a fideszesek állításaival ellentétben – nem a kötelező kvótáról szavazott. Arról döntött az EP, hogy indulhat tárgyalás a kvótákról a kormányokkal. Ez azt jelenti, hogy az Európai Parlament kiválaszt egy küldöttséget, az uniós kormányok illetékes miniszterei is küldenek egyet, és ők a következő hetekben összeülnek, és elkezdenek róla beszélgetni, hogyan nézzen ki az új menekültfogadási rendszer. (A szavazás jegyzőkönyvében ez úgy szerepel, hogy „intézményközi tárgyalások megnyitására vonatkozó határozatot” hozott a parlament – hívta fel a figyelmet az Index.) Azaz annyi történt, hogy jóváhagyták az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) által a dublini szabályozás reformtervezetéről októberben elfogadott tárgyalási mandátumot. Kvótaügyben egyébként nem is dönthet önmagában az EP, ahhoz az Európai Unió Tanácsának, vagyis az uniós kormányoknak a jóváhagyása is kell.
Gulyás Gergely a sajtótájékoztatón arra a felvetésre, hogy tisztázta-e frakciótársával, Budai Gyulával a bírákra tett megjegyzését, miszerint mindannyian komcsik, a frakcióvezető azt válaszolta: az alaptörvény világosan szabályozza, hogy a bírák csak az alkotmánynak, a törvényeknek és a lelkiismeretüknek vannak alárendelve az ítélkezés során. „Világnézetileg nem kívánjuk a bírákat minősíteni” – mondta.
Megkérdezték őt a kínai miniszterelnök budapesti látogatása alkalmából a tibeti elnyomás elleni tiltakozásokról is, amire úgy reagált: a gyülekezési jog Magyarországon mindenkit megillet.
Azzal kapcsolatban, hogy az LMP-s Hadházy Ákos kamunak minősítette a visszaküldött nemzeti konzultációs ívek számát, Gulyás Gergely azt mondta: Hadházy Ákos vagy tudatosan állít valótlant, vagy „képességei folytán nem sikerült egy nem túl bonyolult eljárásmódot megértenie”. A postán visszaérkezett és a feldolgozott kérdőívek száma ugyanis értelemszerűen eltér, hiszen először beérkezik a boríték, majd azt felbontják, és ezután értékelik ki a kérdőívet – közölte.
