Nem könnyű eligazodni az úgynevezett Soros-tervről szóló nemzeti konzultációhoz kapcsolódó számok erdejében. November 22-én jelent meg egy videó Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának Facebook-oldalán, amelyben a politikus arról beszél, hogy az előző napi, azaz november 21-ei összesítés szerint 1 700 068-an küldték vissza a konzultációs ívüket.
November 23-án pedig megjelent az állami hírügynökség hírei között a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye, amely szerint a kabinet december 1-jéig meghosszabbítja a nemzeti konzultáció visszaküldési határidejét. Minderre a nagyobbik kormánypárt és parlamenti képviselőcsoportja kérte a kabinetet. Puskás Imre Fidesz-szóvivő elmondása szerint azért van erre szükség, mert még most is „százezres nagyságrendben” érkeznek vissza a kérdőívek, és azt szeretnék, ha mindenki el tudná mondani a véleményét.
Aznap, azaz csütörtök este viszont Hadházy Ákos és Szél Bernadett LMP-s politikusokat beengedték azokba az intézményekbe, ahol a konzultációs ívek feldolgozása zajlik. Az ellenzéki képviselők azt szerették volna ellenőrizni, hogy tényleg annyi kérdéssort küldtek-e vissza, amennyiről a kormány, illetve a kormánypártok beszámoltak. Hadházy három helyszínen folytatott beszélgetést az ügyintézőkkel, és ezek alapján arra jutott, hogy „ez az egész kamu, nyilvánvalóan nincs 1 700 000 ilyen papír”.
A Hír TV Célpont című műsorának stábja pénteken megszerezte az egyik ilyen beszélgetésről készült hangfelvételt. Az ügyintéző szerint november 13-áig legfeljebb 400 000 ív érkezett be. Pedig a konzultációt szervező Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára november 14-én már 1 000 000 ívről beszélt. Az ügyintéző szerint a november 20-ai szállítással érkezett az eddigi legtöbb, 250 000 ív, és úgy látja, hogy csütörtök estig 1 700 000 ív biztosan nem érkezett be, legfeljebb az interneten kitöltött kérdéssorokkal lehet meg az a szám, az 1 700 068 darab, amiről Dömötör még csütörtökön beszélt.
De ez a szám nem az a szám, amit már a Magyar Posta adatai alapján közölt a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Szombati közleményükben ugyanis 1 754 128 visszaküldött ívről adnak hírt. Az, hogy a posta adataira hivatkoznak, azért érdekes, mert ugyanebben a közleményben szerepel az is, hogy a kormány csak hétfőn hozza nyilvánosságra a postai összesítéseket. Az erre vonatkozó közérdekűadat-igénylést egyébként Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke nyújtotta be, Hadházy tényfeltárását követően. A politikus közleményében részletesen leírja, hogy miért járt el így:
„A postaforgalmi szabályozás és a Magyar Posta minden ügyfelére egyformán vonatkozó szabályok ( ) lehetővé teszik, hogy pontosan a végére lehessen járni ennek a kérdésnek. Minden állampolgár olyan válaszborítékot kapott a nemzeti konzultáció során, amelyen a következő információt tüntették fel: belföldre bérmentesítés nélkül feladható, az esedékes díjat a címzett fizeti. A címzett Magyarország Kormánya, és a borítékon szerepel egy szerződésszám, amely a következő: KEKKH-2009-KÜÉI-1-3193. A KEKKH korábban kormányzati informatikai háttérintézmény volt, amelynek a jogutódja ma a Belügyminisztérium. A belföldi viszonylatú, normál kézbesítési idejű, bérmentesített válaszküldemények postai költségének elszámolása értelemszerűen úgy történik, hogy a Magyar Posta nyilvántartja, az adott szerződés alapján egy adott időszakban hány darab borítékot kézbesít a címzettnek, jelen esetben a kormánynak. És ezek után minderről számlát állít ki, amit a címzett utólagos elszámolással megtérít. A nemzeti konzultációs borítékcsomagban található válaszboríték a Magyar Posta általános szerződési feltételei szerint egy nem elsőbbségi, hanem normál kézbesítésű, bérmentesítés nélkül feladható válaszboríték, amiről az üzletszabályzat a következőt mondja: kizárólag a feladott válaszküldemények után kell fizetnie.”
Szigetvári Viktor szerint mindebből az következik, hogy a Magyar Postánál és a kormány illetékes minisztériumánál mindenképpen kell lennie egy hivatalos összesítésnek arról, mennyi válaszborítékot kézbesített a kormány részére a Magyar Posta. Amennyiben egyik fél sem követ el hűtlen kezelést, akkor ez értesítés okiratilag legtisztább formája a postai elszámoló számla, amelyen szerepel, hány darab bérmentesített válaszborítékot kézbesítettek a kormánynak.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szombaton közölt számításai szerint az eddig beérkezett kérdőívek közül a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 599 500 darab küldeményt vizsgált át és bontott ki, a Kopint-Datorg Kft. 489 265 darab küldemény szkennelését és értékelését végezte el. Az internetes kitöltések száma 155 330 – írta a Kormányzati Tájékoztatási Központ, megjegyezve, hogy az eddig beérkezett íveknek még csak egy részét dolgozta fel az ezért a részfolyamatért felelős NISZ Zrt. és leányvállalata, a Kopint-Datorg Kft. Vagyis úgy félmilliót még fel kell dolgozniuk. A tájékoztatási központ megjegyzi, hogy az LMP társelnöke „szándékosan összekeveri a beérkezett kérdőívek számát a feldolgozott és értékelt ívek számával”, ezért jogi lépéseket helyeztek kilátásba Hadházy ellen.
A közlemény arra nem tér ki, hogy ahogyan a legutóbbi nemzeti konzultáció alkalmával – emlékezetes, akkor éppen Brüsszelt kellett megállítani –, úgy most is ki lehet tölteni az ívet hamis profillal, nem létező ímélcímmel. A 119 éves Süteményes Kenguru például ismét konzultálhatott, ahogy legutóbb is tette. Egyébként mindjárt háromszor egymás után.
A káoszt csak fokozza, hogy Puskás Imre, a Fidesz szóvivője szombati sajtótájékoztatóján már a Kormányzati Tájékoztatási Iroda számaira is rálicitált: azt hangoztatta, hogy a konzultációban már több mint 1 900 000-en vettek részt. Ő is a posta adataira hivatkozott, szerinte péntekig 1 754 128-an küldték vissza az ívet, és ő ehhez adta hozzá az internetes kitöltők számát, 155 330-at.
Elképzelhető, hogy ő is összekeverte a számokat, az viszont szinte kizárható, hogy ezért ellene is jogi lépéseket helyez kilátásba majd a Kormányzati Tájékoztatási Hivatal. Az pedig egészen biztos, hogy valaki itt összevissza beszél.
