Ha Gulyás Mártonon múlik, megdől Kovács László szocialista politikus 2002-es örökzöld mondata, miszerint választásokat kell nyerni, nem közvélemény-kutatásokat. A Közös Ország Mozgalom elnöke ugyanis szombaton azt javasolta, hogy – a Medián, a Tárki és a ZRI-Závecz kutatóintézetek által készített – közvélemény-kutatások segítségével határozzák meg a 106 egyéni körzet legerősebb ellenzéki jelöltjét. – Az a célunk, hogy informáljuk a választókat, hova kell húzniuk az x-et, ha kormányváltást akarnak – mondta lapunknak Gulyás Márton, aki szerint az új, egyfordulós választási rendszerben csak így lehet hatásosan küzdeni a Fidesz ellen.
– Azt mutatják az időközi választások eredményei, hogy a szavazók egyre inkább megtanulták a választási rendszert, vagyis tisztában vannak azzal, hogy elveszhet a szavazatuk, ha nem a legesélyesebb jelöltre voksolnak – mondta a lapunknak Ember Zoltán, az Iránytű Intézet elemzője. Úgy vélte, így nem mindegy, melyik jelöltet hozzák majd ki esélyesnek, a megjelölt politikusra ugyanis több szavazat érkezhet.
Egyébként a támogatottsági mérésekhez szükséges 200 millió forintot közösségi finanszírozással teremtenék elő; ha pedig nem jön össze a szükséges mennyiségű pénz, akkor csak a billegő körzetekben végeznének kutatásokat. Már elkezdték a gyűjtést, eddig – Gulyás Márton állítása szerint – ezer ember támogatta a kezdeményezésüket, ugyanakkor egyelőre nem árulta el, hogy ez pontosan mennyi pénzt jelent. Adakozni év végéig lehet, januárban ugyanis már elkezdenék a kutatásokat.
Gulyás Mártonék kezdeményezésének értelmét ugyanakkor kétségessé teszi, hogy a legtöbb párt még a támogatottsági adatok ismeretében sem léptetné vissza saját jelöltjét. Például a Jobbik lapunk kérdésére azt válaszolta, „mindenhol a győzelem esélyével veszik föl a küzdelmet a Fidesszel szemben”, ennek megfelelően mindenhol saját jelöltet állítanak. Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció sajtófőnöke pedig úgy fogalmazott, „mindenki végezhet közvélemény-kutatást”, de végül a pártoknak kell dönteniük a jelöltekről.
Érthető a pártok hozzáállása, hiszen könnyen előfordulhat, hogy ha nyíltan belemennének ilyen megállapodásba, akkor a választások helyett közvélemény-kutatásokkal dőlne el a voksolás eredménye. Arra a pártra ugyanis, amelyik nem lépteti vissza kevésbe esélyes jelöltjét, könnyen ráragadhat, hogy valójában nem is akar kormányváltást.
– A Közös Ország Mozgalom egy politikai dilemmát akar felmérésekkel eldönteni, pedig a közvélemény-kutatások alapjában véve nem ezt a célt szokták szolgálni – mutatott rá Böcskei Balázs politológus. Idén aligha kezdődhetne el az adatfelvétel az elemző szerint, és a kutatás még későbbi jelöltmegnevezéssel járna, mint 2014-ben. – A kutatással összefüggésben még számos vita is eldöntésre vár, például hogy személyesen vagy telefonon kérdezik a választókat – mondta Böcskei Balázs. Azt is megjegyezte, szerinte nem valószínű, hogy összejön a 106 körzet méréséhez szükséges támogatás.
Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője is arról beszélt a Lánchíd Rádiónak, hogy ugyan az elképzelést jó öltetnek tartja, viszont a megvalósítással már lehetnek gondok.
– A legfőbb problémákat a magas költségek és a kapacitási nehézségek okozhatják – mondta.
