Vélhetően nem kellően közismert tény, hogy azon szervezetek, amelyek magánszemélyek adatait rögzítik, tárolják – idetartozik például egy panzió vendégkönyve vagy egy bolt törzsvásárlói adatbázisa –, kötelesek ezen adatkezelésüket bejelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). A hatóság nemrég negyvenmillió forint bírságot szabott ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és központi szervezetére súlyosan jogellenes adatkezelés miatt. Ennek apropóján a múlt héten kerestük az egyesületet, hogy megtudjuk, előzőleg eleget tettek-e a fenti bejelentési kötelezettségnek. A szervezet tegnap válaszolt, azt írták: „Fontos tudni, hogy az adatkezelést nem minden esetben kell bejelenteni a NAIH-hoz; mivel kizárólag a vallási tevékenységhez kapcsolódóan végzünk adatkezelést, több bejelentés alóli kivétel is alkalmazható a mi esetünkben.”
Csakhogy az adatvédelmi törvény a kivételt úgy fogalmazza meg, hogy a „bevett egyház” mentesül a belső szabályzata szerinti adatkezelés bejelentése alól. A magyar állam a szcientológiát nem ismeri el bevett egyházként, így ők egyesületi formában működnek. Egy egyesület a jogszabály szerint saját tagjainak adatait kezelheti bejelentés nélkül. A szcientológusok viszont – úgy tudjuk – olyanoktól is gyűjtöttek kényes információkat a gyónáshoz hasonló auditálás révén, akik akkor még nem voltak tagok. A fentiek alapján úgy tűnik, a szervezet annak ellenére tekint magára bevett egyházként, és intézi ügyeit ennek megfelelően, hogy a törvények alapján nem minősül annak.
A NAIH határozata szerint a szcientológia egyház „megszegte az előzetes tájékoztatási kötelezettségét, a célhoz kötött adatkezelés elvét, a tisztességes adatkezelés elvét, az adatbiztonság követelményeit”, továbbá jogalap nélküli adatkezelést folytattak. Az adatvédelmi törvény lefekteti, ha nem törvény írja elő az adatkezelést, annak jogalapja kizárólag az érintett személy kifejezett hozzájárulása lehet. Ugyanakkor ehhez számára előzetes tájékoztatást kell nyújtani adatai kezeléséről, annak céljáról.
A szervezet közölte, ők a „vallási szolgáltatást” jelölték és jelölik meg célként, ami szerintük törvényes. Azt is jelezték, hogy több adatkezelési szabályzatuk is van, különböző kapcsolataikhoz – és ezek nyilvánosak. Honlapjukon ellenben csak egy rövid, angol nyelvű szöveget találtunk a témában, Adatvédelmi megjegyzés címmel.
Mivel a NAIH szóvá tette azt is, hogy a szervezet számos kiskorú személyes adatait is kezelte, arról is érdeklődtünk, hogy van-e alsó korhatára az auditálásnak, illetve mennyi idős volt a legfiatalabb személy, akinek a személyes adatait kezelték. Erre az alábbi, nem teljesen kielégítő választ kaptuk: „Elvi korhatára nincs az auditálásnak, azonban ez nem jelenti azt, hogy az egyház gyermeket auditálna. A szülők nemzetközi szerződésekben biztosított joga, hogy gyermekeik vallási oktatását szabadon megválasszák, ez a szülő döntése és nem az egyházé. Az auditálás jobbá teszi az emberi lényeket, megkönnyebbülést ér el, és segít abban, hogy személyesen boldogabbak legyünk. Bármely életkorban, így a fiatalok esetében is, az auditálás célja a képességek növekedése, és természetesen nagyon hasznos dolog minél korábban elkezdeni az auditálást, amikor még előttünk az élet.”
Az egyesület egyébként azt kérte, ha idézzük csütörtöki levelüket, annak alábbi passzusát változtatás nélkül közöljük:
„A szcientológia egyház fel szeretné hívni a figyelmet arra, hogy a jelen ügy csupán egy ürügy az egyház és vallásszabadság elleni nyílt támadásra. Kérünk minden jóérzésű embert, akinek számít a gondolat és vallás szabadsága, hogy nyissa ki a szemét, és ha nem ért egyet valamivel, hallassa a hangját. Ha ma a szcientológia, akkor ki következik holnap? A többi, bizonyos hatósági személyeknek nem szimpatikus egyház? Orvosok, ügyvédek? Ez az ügy előkészítése annak, hogy a hatóságoknak teljes jogosítványa legyen betekinteni, vagy akár lefoglalni minden gyónási, ügyvédi vagy orvosi titoktartás által védett iratot. A jelen ügy ennek a társadalmi próbája. Követeljük a gondolati és vallásszabadságot mindenki számára!”
Korábban az egyesület már célzott arra, politikai okai lehetnek a velük szemben indult eljárásoknak. Névtelenséget kérő szcientológus informátorunk nem tartja valószínűnek azt az internetes hozzászólásokban megjelent találgatást, miszerint a hatósági razzia mögött az áll, hogy vezető politikus hívek aktáira voltak kíváncsiak állami vezetők. Mint mondta, a szervezet soraiban „nem nagyon van jelen önkormányzati képviselőnél magasabb beosztású politikus”, ám hozzátette, az üzleti élet jelentős szereplői annál inkább.
Rávilágított viszont, hogy miközben a sajtóban régóta olvasni Kubatov-listákról vagy a nemzeti konzultáció résztvevőinek orosz szerveren tárolt személyes adatairól – tehát a hatalomhoz köthető, tisztességtelenül kezelt adatokról –, szabálytalanságokra és az érintettek nem megfelelő tájékoztatására hivatkozva most egy állami szerv óriási mennyiségű kényes adatra tette rá a kezét, ami minden bizonnyal ellenkezik az érintett hívek szándékával és érdekeivel.
