Bírósági végzés mondta ki: nem szabálysértés a potya parkolás

Törvénytelenül szabott ki helyszíni bírságokat Budapest VI. kerületének önkormányzati rendészete.

A KRESZ jelzőtáblákat felsoroló pontja alapján szabott ki – parkolási díjfizetés elmaradása miatt – törvénytelenül helyszíni bírságokat Budapest VI. kerületének önkormányzati rendészete – értesült a Magyar Nemzet. A Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya úgy tájékoztatott, csak idén 14 esetben született peren kívüli végzés az illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Terézvárosi Polgármesteri Hivatal rendészeti osztálya által kirótt bírságok hatályon kívül helyezéséről, amelyeket „várakozási övezetben díjfizetés nélküli várakozásért” indokkal szabtak ki. Azt azonban egyelőre nem sikerült megtudnunk, hányan fizették be a helyszíni bírságot anélkül, hogy tisztában lettek volna annak jogellenes voltával.

Egy birtokunkba került, idén októberben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon született végzés szerint egy magánszemélyre idén 10 ezer forint helyszíni bírságot szabtak ki. A bírságon szereplő tényállás – a szabálysértési törvény alapján – a KRESZ 17. paragrafusa első bekezdésének E/2-es pontjára hivatkozott. Az értelmetlen mondat így szól: „Várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozik, szabályt sértve várakozott díjfizetés elmulasztása.” A mondattal, azon túl, hogy meglehetősen furcsa, más baj is van. Ugyanis a hivatkozott KRESZ-bekezdés konkrét pontja a parkolási táblákat mutatja be illusztrációkkal. Így azokat is, amelyek alapján a parkolás feltételekhez, például a nap egy adott időszakában díjfizetéshez kötött. Csakhogy a végzés indoklása alapján a szabálysértési törvény egyetlen törvényi tényállásban sem rendeli büntetni a díjfizetés nélküli várakozást, tehát az nem szabálysértés. A végzés hozzáteszi, hogy a parkolási díjfizetés valójában egy polgári jogi jogviszony, amit az önkormányzat közterület-felügyelője önhatalmúlag a szabálysértéssel büntetendő cselekmények közé vont. Az indoklás szerint a meg nem fizetett parkolási díj polgári jogi igény alapját képezheti a parkolási társaság oldaláról, amely a gyakorlatban egy fizetési meghagyás kibocsátásával „realizálódhat”. A végzés azt is kimondja: azzal, hogy valaki nem fizetett parkolási díjat, annak „társadalomra veszélyességéről semmiféleképpen sem lehet beszélni”.

Megkérdeztük Terézváros önkormányzatát is a hasonló peren kívüli végzésekről, illetve a kiszabott bírságok mértékéről. Hassay Zsófia, a kerület polgármestere (Fidesz–KDNP) lapunknak azt válaszolta, az utóbbi hónapokban hét darab ilyen végzést küldtek meg a részükre. Hozzátette: az önkormányzat egyetlen bírósági eljárást sem kezdeményezett e jogsértés elkövetése ügyében (ilyen eljárásokat a kormányhivatalok indíthatnak, és ha a bírságot nem fizetik meg, emiatt az illetékes hatóság kéri a bírság elzárásra való átváltoztatását – a szerk.).

Hassay szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróságon hozott végzések egy-egy konkrét ügyhöz kapcsolódnak, nem tartalmaznak rendelkezést a hasonló ügyekre. „Önkormányzatunk a mai napig nem kapott konkrét, hivatalos állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy a kialakított eljárásrend jogszabálysértő lenne” – írta a polgármester, és kiemelte: az önkormányzatnak nem keletkezett bevétele díjfizetés nélküli várakozás miatt.

Ennek oka, hogy a KRESZ megsértéséből származó szabálysértési bírságok teljes mértékben a Magyar Államkincstárat gazdagítják az önkormányzatok helyett, holott például a VI. kerületben magát a bírságolást az önkormányzati rendészek végzik. Arra nem kaptunk adatokat a kerülettől, hány alkalommal bírságoltak, és mekkora bírságot róttak ki parkolási díjfizetés elmaradása miatt az elmúlt évben.