Trócsányi: Méltatlannak tartom a vádakat

A miniszter osztalékot 2007 óta nem kapott és ezt követően sem fog felvenni ügyvédi irodájától.

Az én lelkiismeretem teljesen tiszta – így reagált Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfői igazságügyi bizottságban tartott meghallgatásán a jobbikos Apáti István azon kérdésre, nem tartja-e visszásnak, hogy ügyvédi irodája látja el az állammal szembeni képviseletet a 4-es metró ügyében, holott hasonló ügybe anno a szocialisták minisztere is belebukott. A miniszter kissé indulatos válaszában elmondta: 2007 óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét, nincs kapcsolata az ügyvédi irodával, annak munkájára nincsen semmilyen ráhatása, de még tudomása sem arról. Hangsúlyozta, akkor nem sérelmezték ezt, mikor alkotmánybíróként, majd párizsi nagykövetként is dolgozott.

Trócsányi azt is mondta: osztalékot 2007 óta nem kapott és ezt követően sem fog felvenni figyelemmel arra, hogy „a függetlenséget biztosítani tudjam magamnak”. Azt ugyanakkor elismerte, hogy van az irodában tulajdoni hányada, de ez minden évben csökken, miután nem vesz részt a munkában. A lemondott szocialista miniszterre utalva arról beszélt: nem tiszte megítélni, hogy tizenvalahány éve mi történt, ő a saját ügyéről tud nyilatkozni. „Ha az ügyvédi iroda az államot képviseli, az a baj, ha az állammal szembemegy, az a baj” – háborgott a miniszter, hozzátéve, hogy ez a „van-e sapka a fején” esete.

„Vissza kell utasítanom a leghatározottabban mindazokat a vádakat, amik az én ügyvédi hátteremmel kapcsolatosak” – mondta ezt többek közt azzal indokolva, hogy az államnak állt közszolgaként dolgozni, és naponta tizenvalahány órákat igyekszik dolgozni. „Méltatlannak érzem a támadásokat, amiket ezen a téren kapok, és ezért elsőként erre a kérdésre kívántam válaszolni” – mondta.

A bírókkal kapcsolatban arról beszélt: amikor az Alkotmánybíróság döntést hozott az OBH által megalkotott integritási szabályzat egyes pontjainak megsemmisítésére, „azt bizonyította, hogy Magyarország jogállam, az Alkotmánybíróságra nem lehet azt mondani, hogy fideszes”.

Trócsányit többek közt az azeri baltás gyilkos ügyében is kérdezte az LMP-s Demeter Márta. A miniszter elmondta: az azeri baltás ügyét ő nagykövetként élte át, így ő maga is beszerezte az iratokat, amelyekben az azeriek garanciát vállaltak arra, hogy a baltás le fogja tölteni a büntetését, az örmény diaszpóra pedig tudomásul vette a válaszát. Erre fel Demeter Márta jelezte, hogy majd szeretne betekintést kérni, amire viszont az iratokat korábban már megtekintő szocialista Bárándy Gergely úgy reagált: „egy sajtpapírnyi garancia sincsen”. A miniszter arról is beszélt: nemrégiben egy háromtagú, egyszerű köztisztviselőkből álló azeri delegáció járt nála egy, az Európa Tanács által szervezett program keretében, akikkel szakmai kérdésekről beszélgettek.

Trócsányit egyébként hiába kérte a szocialista Bárándy Gergely, hogy határolódjon el a fideszes Budai Gyula azon közelmúltban tett megjegyzésétől, hogy minden bíró „komcsi”. Trócsányi ugyanis azzal kerülte meg a kérést: „A bíróságokat nem ismerem, nem tudok hozzászólni, egyet tudok mondani: az ügyvédi világból jövök, azt jól ismerem, ott kevés a komcsi.”

A miniszter arról is beszélt, kevés a kötelezettségszegési eljárás hazánk ellen, amik vannak, azok pedig „szimbolikus ügyek”. Megjegyezte: „nevetségesnek” tartja, hogy az unió úgy keresi meg Magyarországot, hogy 30 napot ad a válaszra, holott más országok esetében ez 60. 

A velencei bizottság kapcsán – amelynek maga is tagja volt – arról beszélt: véleményeik sokszor kétértelműek. A bizottság az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos jelentését viszont úgy értékelte: ha mélységeiben nézzük, akkor messze több a negatív jelző és benne van a hetes cikkely módosításának szükségessége. Vagyis Trócsányi szerint a testület Magyarországnak adott igazat.

A bizottságban egyébként szeretett volna szót kérni Szabó Tímea országgyűlési képviselő, ezt a fideszes többség nem engedte, ami miatt a testület ellenzéki tagjai közül többen azt kiabálták be a kormánypártiaknak, hogy „gyávák”.

Szabó így csak a meghallgatása után tudott kérdezni Trócsányitól a devizahitelesek helyzete kapcsán. Az ellenzéki képviselő többek közt arról érdeklődött: 900 ezer végrehajtási eljárási van folyamatban, nem lenne-e érdemes felfüggeszteni ezeket, amíg az Európai Bíróság jövő augusztusban nem hoz ítéletet a kérdésről. Trócsányi arról beszélt: a devizahitelesek „tulajdonképen a bankoknak még azt is mondhatom, hogy áldozatai”, hiszen a bankok szorgalmazták, hogy mindenki vegyen fel hitelt 0-1 százalékos kamattal.

A miniszter elismerte, hogy újra megindultak a végrehajtások figyelemmel arra, hogy a bankok elszámolása megtörtént. Később megjegyezte azt is: nagyon sok esetben van megállapodás amögött, mikor az érintettek elhagyják a lakást, így ez „komplex probléma”. Hozzátette: bevezette a kormány a magáncsőd intézményét, jelenleg több mint ezer ember végrehajtása szünetel emiatt. Szerinte idő kell, hogy az emberek megértsék, hogy ez nekik védelmet nyújt és hajlandóak lesznek együttműködni. 

Jelezte azt is, lehet személyes költségmentességet és pártfogó ügyvéd kirendelését kérni, tehát rendelkezésre állnak a jogi eszközök ahhoz, hogy akinek valóban nincs pénze, jogi segítséget kapjon. Szabó erre úgy reagált, hogy ha 900 ezer végrehajtás van folyamatban, ami 2-3 millió embert érinthet, akkor a kormány nem mondhatja azt, hogy mindent megtett. Trócsányi viszont azzal érvelt: ez nem csak a devizahitelesek kérdése, „a jogalkotás a helyén van, rendben van, nem kell mindenben egyetértenünk”.