A falu, amely visszatért a klinikai halál állapotából

Az ország legkisebb katolikus temploma, szakállverseny, humorfesztivál: ez mind Szanticska. Riport.

A leírás furcsamód pont Szanticska legnagyobb vonzerejéről, a csendről nem tesz említést. A madárcsicsergés és a szélzúgás szépen kiegészíti, és a domb túloldaláról idehallatszó láncfűrész sem tudja elrontani.

Szabó Attila az első szanticskai, akivel összefutunk. A szobrász le is teszi láncfűrészét, úgy mutatja, melyik házban ki lakik. Utána ismerteti a többit is.

– Ez egy pesti doktor háza, ő most nincs itt, ott most vadászok laknak, amott pedig azt hiszem, senki. Nemrég még emitt is lakott valaki, de úgy rémlik, elköltözött már.

Valóban, Szanticskát is érinti az elvándorlás, de az elhagyatott házak itt másképp festenek, mint a megrogyott abaúji vályogépületek. Itt még az üresen maradt ingatlanok felújított tetején is ott a parabola, az elgazosodott udvarokon pedig rozsdásodik a grillsütő.

Óriási eredmény ez ahhoz képest, hogy húsz éve még a parlamentben is temették a falut. A kisgazdapárt színeiben politizáló G. Nagyné Maczó Ágnes szólalt fel Abaújlak és a hozzá tartozó Szanticska érdekében. Utóbbit, mint egyébként sokan, tévesen Magyarország legkisebb településének nevezte, azonban a Szent Istvánról („Szentecske”) elnevezett Szanticska akkor már nem számított közigazgatásilag önállónak, ezért nem lehet a legkisebb falu. 1870-ben csatolták Abaújlakhoz, előtte pedig egyszer, a török időket követően Szanticska tényleg kihalt, a XVIII. században népesítették be újra.

– Szeret itt lakni?

– Hát szeretek. Na de nem ám egyedül, most mondja meg, melyik férfi szeret egyedül lenni?

Szabó Attila kényszeredetten mosolyodik el, úgy vet egy pillantást a földre rakott láncfűrészére.

– Na, közben megjött Zsolti is – mutat az utca vége felé, ahonnan Erdei Sándor, Abaújlak társadalmi polgármestere érkezik. Nem véletlenül hívja őt a faragómester Zsoltinak: Erdei Sándor ugyanis humorista, legismertebb karaktere Rokker Zsolti.

– Edelényben töltöttem a gyerekkorom, úgyhogy mindig is kötődtem ehhez a tájhoz, később pedig telkem és vendégházam lett itt. Úgyhogy nem ért váratlanul, amikor Abaújlak polgármestere, Pollák István felkért, hogy legyek a „Szanticska-ügyi” társadalmi alpolgármester.

Erdei először akkor hallott a településről, amikor „Leninvárosból jöttek a Szent István-táborba a fiatalok”. Miután kitárgyaljuk a mondat groteszkségét, megbeszéljük, hogy tulajdonképpen mi is volt az a Szent István-tábor.

– Amolyan mini-Kapolcsként kell elképzelni. Jöttek a művészek, például Huzella Péter, Sebő Ferenc vagy épp Berecz András, és az udvarokon koncerteket, esteket tartottak.

Ezeket a Szent István-táborokat szeretnék a jövőben feleleveníteni, az egyik pajta mellett például már színpad is épült erre a célra. Eddig főleg a falu főterén, az ország legkisebb katolikus temploma mellett zajlottak Szanticska rendezvényei, a humorfesztivál vagy a szakállverseny például. Ilyenkor több százan jönnek, főleg az innen elszármazottak látogatnak haza.

– Végzettségemet tekintve antropológus vagyok, a diplomamunkámat is Szanticskáról írtam egyébként. Az a címe, hogy Az újjáéledő falu, Szanticska.

A dolgozat 2002-es, és Szanticska azóta is éled, amiben nagy szerepe van Pál Istvánnak, vagy ahogy Erdei magát kijavítva, hangjában tisztelettel megjegyzi, „Pál úrnak”. Ő akkor kezdett itt a házak felvásárlásába, amikor már csak egy állandó őslakosa volt a településrésznek. Miközben az alpolgármester és humorista mesél nekünk, úgy sétálgatunk végig a Völgy utcán, ahogy Frei Tamás szokott a tengerparton vonulni világszerte híres, ám hazánkban teljesen ismeretlen magyarokkal. Nekünk azonban nem jut fehér homok, csak az egyszerű úttest.

– Korábban ez sem volt ám. Csak hepehupás földút, a házak sem voltak ilyen állapotban, fel kellett újítani szinte mindet – meséli Rokker Zsolti.

Mivel ezt Pál Istvánék úgy tették, hogy mindet, amennyire csak lehetett, eredeti állapotában őrizték meg, ezért 1992-ben elnyerték az Európai Falufejlesztési Díjat. Ezzel nemcsak azt érték el a szanticskaiak, hogy megmaradtak az utókornak a kontyos házak, hanem azt is, hogy nem jön ide csak úgy akárki az üresen maradt portákra.

– Ezt hogy érték el? – kérdezünk rá a kényes témára, de nincs nagy megfejtés, nincs nagy titok.

– Itt a házak akár ötször annyiba is kerülhetnek, mint a környéken vagy akár Abaújlakon.

– De hát Abaújlak is gyönyörű lankák között fekszik, ahogy az összes abaúji falu, például az ország legszegényebb települése, Csenyéte is.

– Viszont sehol nincs olyan csönd, mint itt.