Jól jártak a városok, ahová nem Tiborczék hoztak fényt

Polgárnak egy fillért sem kellett fizetnie 1100 lámpa cseréjéért, de Nagyatád is talált olcsóbbat az Elios ajánlatánál – írja a Népszava.

MN
2018. 02. 22. 8:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Örülhetnek azok a városok és falvak, amelyek nem a kormányfő vejének volt cégével korszerűsítették közvilágításukat: olcsóbban kaptak korszerű lámpákat – derül ki a Népszava csütörtöki összeállításából.

A legjobb példaként a Hajdú-Bihar megyei Polgárt említik, ahol egyetlen fillér befektetés nélkül tudták korszerűsíteni a közvilágítást. A nyolcezer lelkes városban márciusban fejezik be 1100 lámpatest cseréjét úgy, hogy annak összes költségét a beruházást végző magyar cég előlegezte meg: a település a lecsökkent áramrezsiből származó megtakarításból, tizenkét év alatt fizeti ki a fejlesztés árát. Ezután az évi tízmilliós plusz bevétel már az önkormányzatot gazdagítja, akár további tíz-tizenöt évig: ideális esetben akár 25-30 év is lehet az új lámpák élettartama.

Tóth József, Polgár DK-s polgármestere a Népszavának azt mondta: eddig közel húszmillió forintot fizettek ki évente közvilágításra, mostantól ennek felét megspórolják, s ezt a különbözetet utalják át a kivitelezést végző Mezei-Vill Kft.-nek az elkövetkező tizenkét évben. A beruházás úgy 120 millióba, egy lámpatest cseréje 109 ezer forintba került. Csak összehasonlításul: az „Elios-városokban” 139-217 ezer forintba került a világítótestek darabja.

A Polgár közvilágítását megújító beruházó azt is vállalta, hogy a forgalmasabb csomópontokban és középületeknél magasabb fényerejű lámpákat helyez el. Sem állami, sem uniós forrást nem használtak fel, s önrész sem kellett a beruházáshoz: a kivitelező a saját tőkéjét kockáztatta, amikor voltaképp „megelőlegezte” a városnak a finanszírozás költségeit.

A Somogy megyei Nagyatádon 2015-ben állami forrásból 1503 lámpatest újulhatott meg 137,9 millió forintért, vagyis darabonként átlagosan 91 800 forintért, ami jelentősen olcsóbb, mint az „Elios-városokban” kiszámlázott ár. – Több cégtől kértünk ajánlatot, végül a csurgói Vektor Kft. nyerte el a beruházást – mondta a Népszavának Ormai István, Nagyatád polgármestere. – Noha állami finanszírozású projektről volt szó, nem éreztem semmiféle pressziót, melyik céggel kellene szerződnünk – tette hozzá a civil egyesület színeiben mandátumot nyert városvezető, aki szerint a lámpáik azóta is kiválóan működnek, s 47 százalékkal csökkent a közvilágításra fordított éves kiadásuk: 12 millió forintot spórolnak az energia-megtakarításon, s a jelentősen olcsóbbá vált karbantartási átalányon.

Hasonlóan jól járt a lámpacserével Balatonberény is, amely 15 százalékos önerővel, 85 százalékos állami támogatással cserélte ledesre közvilágítását négy évvel ezelőtt, szintén a csurgói cég kivitelezésében. Itt 46 millió forintba került az 584 lámpatest cseréje – magyarázta Horváth László polgármester – vagyis darabonként 78,5 ezer forintba, ami szintén jelentősen elmarad az Elios-ártól. A falu hétmillió forintos önrésze már az első évben megtérült, hisz a tízmillió forint feletti közvilágítási költségük 3 millióra csökkent. Ráadásul világítanak is a lámpák, s nincsenek félhomályos utcák, mint például Zalaegerszegen.

Dombóváron egy civil szervezet jelöltjei a 2014-es önkormányzati választáson csúfosan elverték a Fidesz–KDNP aspiránsait, s azóta a 20 ezer lelkes, Tolna megyei város a kormány által felügyelt pályázatokon feltűnően rosszul szerepel. Arra, hogy a közvilágítási korszerűsítés központilag elbírált uniós támogatást kap, nem látott esélyt a városvezetés, ezért önerős beruházásba fogtak.

A város azt várta a korszerűsítést elvállaló cégtől, hogy saját költségén a település összes köztéri lámpáját cserélje le és üzemeltesse, s mindennek az árát az önkormányzat a beruházásból eredő áramdíj-megtakarításból akarta kifizetni. 2016-ban ki is írták a tendert, ám az első két forduló eredménytelen volt, mert az egyetlen pályázó, egy nagykanizsai cég előbb 30,7 majd 27,7 millió forintot kért volna évente a rendszer a kiépítésért és az üzemelésért 164 hónapon keresztül. A város ezt sokallta, ezért kiírtak egy harmadik fordulót, s azt egy pesti cég nyerte, évi 19 milliós ajánlattal. A korszerűsítés tavaly megtörtént.

Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere szerint a szerződés hasznos a városnak, hisz az áramdíj 58 százalékos megtakarítása fedezi a pesti cég által benyújtott éves számlát, miközben a rendszer felújítására, a LED-fényforrások cseréjére nem kell költeniük. Tizennégy év múlva a 2923 fényforrást működtető rendszer átszáll Dombóvárra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.