Nyakó István fölidézte: a Fidesz 2015-ben vasárnapi boltzárat vezetett be, majd „az NVB–Fidesz-bűnszervezet, azaz az állampárt” sokáig sikerrel akadályozta, hogy az MSZP népszavazási kezdeményezést adjon be erről. Visszaemlékezve a 2016. február 23-án a Nemzeti Választási Irodánál történtekre, úgy értékelt: az eddigi legjobban dokumentált választási csalás történt akkor.
Az ellenzéki politikus elmondta, az ügyészség a történtek után fél évvel bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, ő viszont pótmagánvádat terjesztett elő. Hozzátette: a Fővárosi Törvényszék most arról tájékoztatta, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tett pótmagánvádas indítványa nyomán Cs. Mihály és társai ellen kényszerítés miatt büntetőeljárás folyik.
Nyakó István közölte, magánvádas esetben nem a Polt Péter által vezetett ügyészség képviseli a vádat, hanem a sértett. Szerinte „kopaszügyben” és az Elios-botrányban egy személy a közös: Polt Péter legfőbb ügyész, aki a Fideszt védi politikai és gazdasági ügyekben is – hangoztatta.
Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője beszámolt arról, hogy írásbeli kérdésére megkapta Polt Péter válaszát Elios-ügyben. Fölívta a figyelmet: január 22. óta tudni, hogy az ügyészség nyomoz az ügyben. A politikus szerint világossá vált, hogy Polt Péter „ismét kecskére bízta a káposztát”, hiszen ugyanaz a Pest Megyei Főügyészség nyomoz az ügyben, amelyik már korábban elutasította az eljárás megszüntetése miatti panaszt.
Közölte: Polt Péter azt is beismerte, hogy 2017. december 22. óta az ügyészségnél van az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése. Megjegyezte, ha az ügyészség decemberben megkapta a jelentést, akkor a magyar kormánynál is ott kellett hogy legyen. Harangozó Tamás fölháborítónak, vérlázítónak tartja, hogy legfőbb ügyész nem adhat felvilágosítást arról, milyen nyomozati cselekmények történtek.
Egy olyan országban, ahol egy Orbán Viktor kormányfő által elrendelt vizsgálat nyomán rendőrök szállták meg egy civil szervezet székházát, egy olyan országban, ahol a politikusokat érintő ügyben a magyar sajtó egy része előbb van a helyszínen, mint a rendőrség, nem tudhatjuk, hogy egy 13 milliárd forintos visszafizetést okozó csalási ügyben kihallgattak-e már valakit – mondta.