Ramsay Győző 1930-ban született Budapesten, tanulmányait a háború megszakította, szüleivel Nyugatra került, majd 1946-ban hazatért. A kommunista diktatúrában osztályidegennek bélyegezték, így az érettségi után nem tudott továbbtanulni. Alkalmi munkákból tartotta fenn magát, és miután részt vett az 1956-os forradalomban és szabadságharcban, elmenekült az országból, s a nyugat-németországi Kölnben kezdett új életet, ahol a színművészeti főiskolán tanult a rendezői szakon.
Köln után Münchenben telepedett le, és csatlakozott a SZER magyar szerkesztőségéhez. A rádiónál végzett munkájáért 2001-ben Mádl Ferenc köztársasági elnök kitüntette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével. Az elismerést Prőhle Gergely akkori berlini nagykövet adta át, aki kiemelte, hogy Ramsay Győző hangja a rádióban buzdításként szólt az elnyomás korszakában, és így közvetve hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.
Ramsay Győző a nyugdíjazása után is aktívan részt vett a müncheni magyar katolikus egyházközség életében, és budapesti látogatásai alkalmával műsorvezetőként közreműködött a Magyar Televízió történelmi dokumentációs adásaiban.
