„Mi vagyunk a legerősebb ellenzéki párt”

A kormány gazdaságpolitikája a multikat segíti a kisvállalkozók helyett. Volner János szerint szó sincs az ország felzárkóztatásáról.

– Ez azt is jelenti, hogy ahol például a szocialista vagy DK-s jelölt az erősebb, ott a Jobbik nem fog olyan intenzíven kampányolni?
– Mindenhol kampányolni fogunk. Azt látjuk ugyanis, hogy az emberek a Jobbikra tekintenek kormányváltó erőként, a közvélemény-kutatások szerint is mi vagyunk a legerősebb ellenzéki párt.

– Vona Gábor pártelnök novemberben beszélt arról, hogy legalább negyven egyéni választókerületet kell a pártnak megnyernie ahhoz, hogy kormányt tudjon alakítani. Hogyan tudnának akár csak tízet is megnyerni együttműködés nélkül?
– A közvélemény-kutatók látványosan megbuktak Hódmezővásárhelyen. Ott is jelentős kormánypárti fölényt vizionáltak, mégis jelentős ellenzéki győzelem született. Országos modell lesz ebből.

– De hogy lesz a hódmezővásárhelyi példából országos modell, ha közben kizárja az együttműködést?
– Vona Gábor pártelnök tavaly nagyvonalú gesztust tett: megjelölt két huszonegyedik századi pártot, az LMP-t és a Momentumot mint amelyekkel érdemes lesz a választás után tárgyalni arról, hogy az ország dolgaival mit szeretnénk kezdeni. A Jobbikban az együttműködésre és kooperációra való szándék megvan, az LMP-nél azonban goromba hangú elutasításban részesültünk. Később a párt a Momentummal és a DK-val kezdett egyeztetni. Azt biztosan kijelenthetem, hogy semmiféle választási együttműködés más pártokkal nem lesz, önállóan készülünk a kormányváltásra.

– A Jobbik elnöke volt az is, aki nagyon magasra tette a mércét. Kijelentette: ha veszítenek, lemond. Ez pedig az országos elnökség, így az ön személyét is érintő vállalás volt.
– Vona Gábort tehetséges és kimagasló politikai szereplőnek tartom. Óriási hiba lenne a lemondása. Bízom benne, hogy meggondolja magát.

– Más téma felé kanyarodva: pártösszejövetelek alkalmával szoktak futballozni?
– Focizni kevésbé szoktam, inkább a küzdősportokat kedvelem.

– Azért kérdezem, mert a néppártosodás miatt a pártból távozó Novák Előd szerint a Jobbik öngólt lőtt, amikor Vona Gábor pártelnök méltatlannak és a magyar–osztrák kapcsolatokra nézve károsnak nevezte Lázár János botrányt kavaró bécsi videóját. Meglepődtek a korábbi alelnök megnyilvánulásán?
– Egy-egy politikai szereplő megnyilatkozása nem kis részben az egyén karakteréből fakad. Így volt ez Előd esetében is, de Vona Gábor is a személyes karakteréből fakadó véleményét mondta el Lázár János bécsi látogatásáról. Szerintem a miniszter bolondot csinált magából. Inkább a magyarországi no-go zónákban keltett volna szétnéznie.

– Bocsánat, hol vannak Magyarországon no-go zónák?
– Budapest nyolcadik kerületében, a Mátyás téren nőttem fel. Az akkoriban ilyen környék volt, például a Diószegi Sámuel utca, amelyről Majka rappel. Vagy menjen el Lázár János a miskolci Lyukó-völgybe.

– Ezek az utcák az itt élő cigányok miatt számítanak no-go zónának?
– Az ott uralkodó állapotok miatt. Az mindegy, hogy milyen népcsoportok idézik elő ezeket. A közbiztonság romokban van, akárcsak a fővárosi Hős vagy Illatos utcában is.

– Közgazdászok egyértelműen arról beszélnek, hogy mindenféle ideológiától mentes szakértői kormány lenne a legjobb az országnak. Mi ezzel kapcsolatosan a Jobbik álláspontja?
– Egyetértek. Én magam is azt tanácsolom Vona Gábor pártelnöknek, hogy szakértői kormányt alakítsunk. Vagyis minden tárca élén elismert szaktekintély legyen. Nem jelenti azonban ez azt, hogy egyáltalán ne kerülhetne politikus miniszteri tisztségbe. El szeretnénk kerülni például azt a méltatlan helyzetet, ami jelenleg van, hogy az adóhivatal élén Tállai András áll. Arról az adóhivatalról beszélünk, amelyet korábban Vámosi-Nagy Szabolcs vezetett, akinek szakmai tekintélyét pártállástól függetlenül senki nem vonja kétségbe.

– El tudja-e képzelni, hogy például Mellár Tamás kormányzati pozíciót kapjon?
– Nem tudom, mi van ezzel kapcsolatban Vona Gábor fejében, de kétségtelen tény, hogy Mellár Tamás komoly szakmai tekintély. Értékrendje nagyrészt megegyezik a Jobbikéval, persze vannak problémák, amelyek megoldását másként képzeljük el.

– Mi lenne az első gazdaságpolitikai lépés, amit kormányra kerülve megtenne a Jobbik?
– Nem is első lépésként, de a hazai kisvállalkozások számára huszonhét pontból álló támogatói csomagot készítettünk. A multinacionális cégekkel kapcsolatosan is más politikát kell folytatni.

– Tudná-e a garantálni a Jobbik-kormány, hogy az elmúlt kétszer nyolc évvel ellentétben vége lenne az intézményesített korrupciónak?
– A Jobbik mintegy két tucat önkormányzatot vezet, s egyetlenegynél sem vetődött föl a korrupciónak még a gyanúja sem. Úgy érzem, ezzel bebizonyítottuk, hogy szakértő módon bánunk a ránk bízott vagyonnal. Erre számíthatnak az emberek akkor is, ha kormányzati pozícióba kerülünk.

– Vissza lehet-e a szerezni azokat a kisíbolt vagyonokat, amelyeket a kétharmados többség birtokában törvényekkel bástyázott körbe a Fidesz?
– Az igazságszolgáltatás személetét kell megváltoztatni. Fejétől bűzlik a hal. Azt kell bebizonyítani, hogy Orbán Viktor kormánya maffiaszervezetként irányítja a magyar gazdaságot, nem a véletlen műve, hogy kormányközeli „üzletemberek” jutnak nagyobb állami megrendelésekhez. Azt kell bizonyítani – ami már az Európai Csalás Elleni Hivatal is megtett az OLAF-jelentéssel –, hogy egy szervezett bűnözői csoport tudatosan ragadta meg a hatalmat annak érdekében, hogy gazdasági előnyökké konvertálja.

– Csatlakozna-e egy európai ügyészséghez a Jobbik-kormány?
– Természetesen. Bár viták folytak a párton belül is, hogy fel szabad-e adni nemzeti szuverenitásunk egy szeletét annak érdekében, hogy a korrupció elleni harcban előrelépjünk. Arra jutottunk, hogy az országot sok ezermilliárd forinttal támogató Európai Unió joggal várja el, hogy a közösségi pénzek elköltését ellenőrizhesse.

– Az uniós pénzek elosztását is szakemberekre bíznák?
– Mi csak kijelöljük azokat az irányokat, amerre fejleszteni szeretnénk az országot, amivel nagyon sok kiábrándult fideszes is egyetért, a megvalósítását szakemberekre bíznánk. Jelenleg is egy olyan szakemberünk figyeli az uniós pénzek elosztását, aki hosszú évek óta ezzel foglalkozik, tehát nem lennénk zavarban, ha kormányra kerülve dönteni kellene a megfelelő ember kiválasztásáról. De más posztokra is megvannak a hozzáértő szakembereink. Nem egy közülük a versenyszférában tölt be igen magas pozíciót.

– Vannak-e konkrét elképzelések arról, hogy mely területekre összpontosítanák az uniós pénzeket?
– A jelenlegi gazdaságpolitika az elosztásra koncentrál, mi a nagyobb hozzáadott értéket termelő ágazatok fejlesztésében gondolkodunk, akkor nagyobb lesz az az összeg, amelynek elosztásáról lehet gondolkodni. Első lépésként meg kell szüntetni a duális gazdaságot, vagyis hogy a fejlett multinacionális cégek mellett nincsenek külföldön is sikeres magyar vállalkozások. Ezért az uniós pénzeket az ipar, a mezőgazdaság, a turizmus területén tevékenykedő magyar kisvállalkozások felé irányítanánk, különös tekintettel a kutatás-fejlesztési tevékenységekre. Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy bár 2004 óta sok ezermilliárd forintot kapott az ország, a hét magyarországi régió közül négy Európa húsz legfejletlenebbje között van, azaz szó sincs fölzárkózásról. Ráadásul nem születtek meg azok a magyar vállalatok, amelyek magasabb hozzáadott értékű termelésükkel európai mércével is versenyképesek lennének.

– Terveznek-e változtatásokat az adórendszerben?
– Nálunk az adóterhelés – minden híresztelés ellenére – nagyon magas, ami a fekete- és szürkegazdaság irányába nyomja a gazdaságot. Nonszensznek tartjuk, hogy az azonos adóterhelés mellett világszínvonalon dolgozó német cégek egyedi kormánydöntésekkel tízmilliárdokat kapjanak. Olyan gazdasági környezetet kell teremteni, ahol mindenki azonos esélyekkel indul. Ha ezek az összegek a kisvállalkozásokhoz jutnának, azok is sokkal versenyképesebb termelési struktúrát tudnának kialakítani. Ezért mi a magyar kisvállalkozásokkal kötnénk stratégiai együttműködést, a multikkal pedig akkor, ha a cég vállalja, hogy a magyar munkaerő bérét és létszámát megfelelően fejleszti.

– Adnának-e adókedvezményeket a magyar kisvállalkozásoknak?
– Jelentős adózási hátrány a magyar vállalkozásoknak, hogy amíg egy multi a nyereségadó és az iparűzési adó kifizetése után kiviheti az országból a profitot, addig a magyar kisvállalkozásoknak még osztalékadót is fizetniük kell. Ezt az egyenlőtlenséget feltétlenül meg kell szüntetni. Az uniós pályázatokat pedig elapróznánk, ahol a kisebb magyar cégek is sikerrel indulhatnának, s nem a lánc végére kerülnének, ahol alig van haszon, és kétséges a kifizetés is.

– Megtartanák a jelenlegi szja-rendszert?
– Nem véletlen, hogy gazdasági programunk nem tartalmaz részleteket az adórendszer átalakításáról, azt ugyanis társadalmi egyeztetést követően alakítjuk ki, amelybe bevonjuk majd az összes fontos szervezetet, egyebek között az érdekvédelmi szervezeteket. Az biztos, hogy a jelenlegi szja-rendszer a Századvég Gazdaságkutató felmérése szerint már az első évben ötszázmilliárd forintot csatornázott át a szegényektől a keresők felső tíz százalékához. Ezen természetesen változtatni kell, hiszen egyebek között ez is erősíti a kivándorlási hajlandóságot.