Rosszabb lett a magyarországi muszlim közösségek helyzete a kormányzati migránskampány hatására – mondta lapunk kérdésére Sulok Zoltán, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke a Kersztény–Zsidó Társaság hétfői, iszlámról szóló konferenciáján. – Az a legborzasztóbb, hogy az ember migráns lett a saját hazájában, és a muszlim közösség tagjai arra számítanak, hogy romlani fog a helyzet. Akár pogromokat is elképzelhetőnek tartanak. Benne van a pakliban, mint a romagyilkosságoknál; jöhet egy csoport, aki elkezd majd muszlimokra vadászni. Nyugat-Európában felgyújtanak mecseteket, gránátot dobnak a kebabosra – sorolta az egyházi vezető.
Sulok úgy véli: a terrorcselekményekért az elkövetőket kell büntetni, nem az egész muszlim közösséget.
A határvédelemmel ő maga is egyetért, szerinte természetes, hogy meg kell nézni, kit engedünk be az országba.
Úgy tapasztalja, az emberek most gyanakszanak a muszlimokra, pedig Magyarországon ez korábban nem volt jellemző. – Előfordul, hogy valakit megütnek, leköpnek, letépik róla a kendőt, de a sértettek nem mennek a rendőrségre, mert azt mondják: teljesen felesleges, a rendszer ellenük van – mondta Sulok Zoltán. A konferencia előadói azt emelték ki, hogy az iszlám toleráns más vallások iránt, tiltja az erőszakot, az alapvető jogok az iszlám azt tanítja, ugyanúgy megilletik a más vallásúakat, mint a muszlimokat.
Az iszlám erőszakos terjesztése pedig teológiai lehetetlenség, ellentétes a Koránnal.
Kovács Miklós Ahmed, a Magyar Iszlám Közösség imámja úgy véli, nem a vallás az, amely megnehezíti egyes muszlimok nyugat-európai beilleszkedését, szerinte a vallásban minden adott a sikeres integrációhoz. A problémákat szociológiai, társadalmi okokkal magyarázza.
Az előadók az iszlám teológiájáról beszéltek elsősorban, kiemelve, hogy a vallás nem egyenlő a szokásokkal, amelyeket egyes muszlim országokat vagy közösségeket jellemeznek.
Azt például nem lehet levezetni a Koránból, hogy a nők számára tilos az autóvezetés, Szaúd-Arábiában mégis az.
Mivel nincs egységes egyház, sem egyházfő, így nagy különbségek is lehetnek az egyes irányzatok között. Sulok Zoltán azt is problémának tartja, hogy képzett imám hiányában gyakran önjelölt imámok állnak fel a szószékre Nyugat-Európában, ami radikalizálódáshoz vezet.
Korábban szó volt arról, hogy Budapesten épülne török támogatással egy nagymecset. Kovács Miklós Ahmed erről annyit mondott lapunknak: úgy tudja, a kormányzati és lakossági tiltakozás miatt ezt egyelőre jegelik, Bukarestben viszont megkezdődött egy iszlám központ építése török–román megállapodás révén.
