Orbán: Önök nincsenek jó pozícióban, mert laktanyájuk van

Ezúttal Nagykanizsára ment migránsokkal riogatni a miniszterelnök.

Kifejtette: Európán belül ma küzdelem zajlik, amely arról szól, hogy melyik országnak sikerül kimaradnia abból a világtendenciából, amely szerint „egyre vegyesebb népességű, vegyesebb kultúrájú, egyre több gyökértelen embert befogadó” bevándorlóországok jönnek létre. Kérdés, hogy a lengyelekkel, a csehekkel, a szlovákokkal, a horvátokkal és talán a románokkal együtt sikerül-e kimaradnunk ebből, „és meg tudjuk-e őrizni Magyarországot keresztény, nemzeti, magyar országnak”.

Mint mondta, Magyarországon vallásszabadság van, mindenki elmondhatja a véleményét, maga dönthet az életének az irányáról, maga választhatja ki a hitét és a meggyőződését, amely szerint berendezi a saját életét. „A férfiak és a nők egyenjogúak egymással, Magyarországon a törvényeket betartjuk, és a közbiztonságot értéknek tekintjük”, nincs terrorizmus, de mindez most veszélybe került – fogalmazott.

A kérdés, hogy keresztény és magyar országként megtartjuk magunkat, vagy pedig kevert népességű Európában fogunk élni, „és akkor be fognak ide telepíteni először tíz-, azután százezerszámra olyan embereket, akiknek semmi közük ahhoz a kultúrához, életfelfogáshoz, amelyet az elmúlt ezer évben kialakítottunk”. Ez a választás igazi tétje: „bevándorlóország lesz-e Magyarország vagy sem” – tette hozzá.

A kormányfő szerint az ellenzéki pártokban nincs meg „sem a bátorság, sem az akarat, sem a kurázsi, hogy megvédjék az országot, sőt rá vannak kötve” egy nemzetközi hálózatra. Ez a „Soros-birodalom” kifejezetten azon dolgozik – Magyarországon legalább kétezer fizetett zsoldossal és aktivistával –, hogy „az egész kontinens, annak minden tagállama bevándorlóországgá váljon” – tette hozzá.

„Le akarják bontani a kerítést, meg akarják változtatni a migránsokat távol tartó törvényeket, és el akarják fogadni azokat a brüsszeli diktátumokat, amelyek után tíz- és százezerszámra érkeznek majd bevándorlók Magyarországra” – mondta. Hozzátette: ez megakasztaná Magyarország fejlődését, mert „nem fogunk tudni egyszerre nyugdíjat is emelni, fiatalokat és lakásépítéseket is támogatni, munkahelyeket is létrehozni”, közben felépíteni egy bevándorlóországot.

Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a magyarok „ezt értik, tudják, és készen állnak arra, hogy megőrizzék az országot olyannak, amilyen”. A kormányfő azonban veszélyt lát abban, hogy sokan úgy érzik: a mostani választás „már lefutott meccs, tulajdonképpen megnyertük”, mert a közvélemény-kutatások alapján úgy látják, akár otthon is maradhatnak, mert nélkülük is meglesz a jó végeredmény. „Ha meg tudunk győzni mindenkit, hogy az ő szavazata is döntő szavazat lehet, ezért ne maradjon otthon, és harcoljon velünk együtt, vegyen részt a választáson, akkor szerintem nem lesz gond” – mondta.

Orbán Viktor a tévéinterjúban azt hangsúlyozta, hogy az élet kultúrája azonos a nők tiszteletével, a keresztény és magyar kultúra kitüntetett helyet ad a nőknek. „Nem biztos, hogy mindig helyesen viselkedünk, de összességében a magyar egy olyan közösség, amely tiszteli a nőket, ez a választóvonal a mi civilizációnk és más civilizációk között”, míg a most érkezők a nőket „nem fogadják el a férfiakkal egyenrangú társadalmi szereplőnek” – jelentette ki.

Az élet melletti kiállás a nők és a gyermekek melletti kiállást is jelenti. „Azt, hogy a leányainkra, asszonyainkra vadásszanak, mint ahogy az elő szokott fordulni országokban, senki nem akarhatja” – emelte ki a miniszterelnök.

A tévéinterjúban Orbán Viktor a nagykanizsai ügyek között említést tett arról, hogy sok olyan társasház van a városban, ahol egyetlen gázórára vannak rákötve az épületek, de a mostani tél utáni rezsicsökkentés az ott élőknél nem éri el a 12 ezer forintot. Ennek megoldására az önkormányzat segítségével összegyűjtik, hogy melyek azok a társasházak és családok, amelyek nem tudták megkapni az őket megillető támogatást, hogy a kedvezményt eljuttathassák az érintetteknek.

Kitért arra is, hogy a választások után szeretnének elindítani egy Modern falu programot, hogy ennek révén a magyar falvak „legalább olyan életminőséget tudjanak nyújtani, mint a városok”. Hosszú távú elképzelésként szólt arról, hogy Nagykanizsa és Zalaegerszeg között négysávos út épülne, illetve a dél-zalai város térségében csatlakozna az M7-es autópályához a régóta tervezett M9-es sztráda is.