„Ne felejtsék el, ha beengedjük a migránsokat és a bevándorlókat, akkor először el kell őket helyeznünk” – mondta Orbán Viktor Nagykanizsán. Majd úgy folytatta: „Önök e tekintetben nincsenek jó pozícióban, mert van laktanyájuk, és oda szokták őket először tenni, utána kell nekik lakást biztosítani, utána el kell őket tartani.”
Majd kijelentette, „meg kell állítani a bevándorlást, meg kell állítani a migrációt”. „Magyarországot meg kell tartani magyar országnak, és hagyni kell, hogy Magyarország tovább fejlődhessen azon az úton, amin végre megindult” – jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán Viktor Nagykanizsán Cseresnyés Péter mellett kampányolt, és azt is elmagyarázta a jelenlévőknek, hogyan szavazzanak: „két szavazat van, és mind a kettőt a Fideszre kell adni”.
A látogatásról videót is közzé tett a Facebook-oldalán:
Orbán Viktor csütörtökön a nagykanizsai városi televíziónak is interjút adott. Az MTI összefoglalója szerint a kormányfő a városban Dénes Sándor polgármesterrel (Fidesz–KDNP), illetve Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárral, országgyűlési képviselővel (Fidesz) tartott megbeszélése, majd a választókkal való találkozása után adott televíziós interjújában azt mondta: nem szokványos választásra készülünk.
Kifejtette, hogy 1990-ben sem csak egy parlamenti választás volt, hanem arról döntöttünk, hogy „a régi világ szabályai szerint folytassuk az életünket, vagy a szabadság törvényei szerint rendezzük be Magyarországot”. Sorsdöntőnek nevezte a 2002-es választást is, amikor arról kellett döntenünk, hogy négy év erőteljes polgári fejlődése után folytatjuk-e, amit megkezdtünk, „vagy inkább visszalépünk a megboldogult Horn Gyula-féle MSZP politikájához”. Hozzátette, Magyarország akkor ez utóbbit választotta, és nyolc évig nyögte a döntésének a következményeit. „Tönkre is mentünk 2010-re, Magyarország a csőd szélén tántorgó országgá vált” – jegyezte meg a kormányfő, és hangsúlyozta, hogy most megint olyan pillanat van, amikor a jövőnkről kell dönteni.
Kifejtette: Európán belül ma küzdelem zajlik, amely arról szól, hogy melyik országnak sikerül kimaradnia abból a világtendenciából, amely szerint „egyre vegyesebb népességű, vegyesebb kultúrájú, egyre több gyökértelen embert befogadó” bevándorlóországok jönnek létre. Kérdés, hogy a lengyelekkel, a csehekkel, a szlovákokkal, a horvátokkal és talán a románokkal együtt sikerül-e kimaradnunk ebből, „és meg tudjuk-e őrizni Magyarországot keresztény, nemzeti, magyar országnak”.
Mint mondta, Magyarországon vallásszabadság van, mindenki elmondhatja a véleményét, maga dönthet az életének az irányáról, maga választhatja ki a hitét és a meggyőződését, amely szerint berendezi a saját életét. „A férfiak és a nők egyenjogúak egymással, Magyarországon a törvényeket betartjuk, és a közbiztonságot értéknek tekintjük”, nincs terrorizmus, de mindez most veszélybe került – fogalmazott.
A kérdés, hogy keresztény és magyar országként megtartjuk magunkat, vagy pedig kevert népességű Európában fogunk élni, „és akkor be fognak ide telepíteni először tíz-, azután százezerszámra olyan embereket, akiknek semmi közük ahhoz a kultúrához, életfelfogáshoz, amelyet az elmúlt ezer évben kialakítottunk”. Ez a választás igazi tétje: „bevándorlóország lesz-e Magyarország vagy sem” – tette hozzá.
A kormányfő szerint az ellenzéki pártokban nincs meg „sem a bátorság, sem az akarat, sem a kurázsi, hogy megvédjék az országot, sőt rá vannak kötve” egy nemzetközi hálózatra. Ez a „Soros-birodalom” kifejezetten azon dolgozik – Magyarországon legalább kétezer fizetett zsoldossal és aktivistával –, hogy „az egész kontinens, annak minden tagállama bevándorlóországgá váljon” – tette hozzá.
„Le akarják bontani a kerítést, meg akarják változtatni a migránsokat távol tartó törvényeket, és el akarják fogadni azokat a brüsszeli diktátumokat, amelyek után tíz- és százezerszámra érkeznek majd bevándorlók Magyarországra” – mondta. Hozzátette: ez megakasztaná Magyarország fejlődését, mert „nem fogunk tudni egyszerre nyugdíjat is emelni, fiatalokat és lakásépítéseket is támogatni, munkahelyeket is létrehozni”, közben felépíteni egy bevándorlóországot.
Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a magyarok „ezt értik, tudják, és készen állnak arra, hogy megőrizzék az országot olyannak, amilyen”. A kormányfő azonban veszélyt lát abban, hogy sokan úgy érzik: a mostani választás „már lefutott meccs, tulajdonképpen megnyertük”, mert a közvélemény-kutatások alapján úgy látják, akár otthon is maradhatnak, mert nélkülük is meglesz a jó végeredmény. „Ha meg tudunk győzni mindenkit, hogy az ő szavazata is döntő szavazat lehet, ezért ne maradjon otthon, és harcoljon velünk együtt, vegyen részt a választáson, akkor szerintem nem lesz gond” – mondta.
Orbán Viktor a tévéinterjúban azt hangsúlyozta, hogy az élet kultúrája azonos a nők tiszteletével, a keresztény és magyar kultúra kitüntetett helyet ad a nőknek. „Nem biztos, hogy mindig helyesen viselkedünk, de összességében a magyar egy olyan közösség, amely tiszteli a nőket, ez a választóvonal a mi civilizációnk és más civilizációk között”, míg a most érkezők a nőket „nem fogadják el a férfiakkal egyenrangú társadalmi szereplőnek” – jelentette ki.
Az élet melletti kiállás a nők és a gyermekek melletti kiállást is jelenti. „Azt, hogy a leányainkra, asszonyainkra vadásszanak, mint ahogy az elő szokott fordulni országokban, senki nem akarhatja” – emelte ki a miniszterelnök.
A tévéinterjúban Orbán Viktor a nagykanizsai ügyek között említést tett arról, hogy sok olyan társasház van a városban, ahol egyetlen gázórára vannak rákötve az épületek, de a mostani tél utáni rezsicsökkentés az ott élőknél nem éri el a 12 ezer forintot. Ennek megoldására az önkormányzat segítségével összegyűjtik, hogy melyek azok a társasházak és családok, amelyek nem tudták megkapni az őket megillető támogatást, hogy a kedvezményt eljuttathassák az érintetteknek.
Kitért arra is, hogy a választások után szeretnének elindítani egy Modern falu programot, hogy ennek révén a magyar falvak „legalább olyan életminőséget tudjanak nyújtani, mint a városok”. Hosszú távú elképzelésként szólt arról, hogy Nagykanizsa és Zalaegerszeg között négysávos út épülne, illetve a dél-zalai város térségében csatlakozna az M7-es autópályához a régóta tervezett M9-es sztráda is.
