Rétvári Bence emlékeztetett, 1950 és 1953 között egymillió ember ellen indult büntetőeljárás, több mint 600 ezer vádirat és több mint 300 ezer elmarasztaló ítélet született.
Nyolcszázezer honfitársunkat hurcolták a Gulagra málenkij robotra, közülük 200 ezren soha nem tértek vissza. Az ötvenes évek elején vagy az 1956-os forradalmat követő megtorlások során több ezer embert végeztek ki. A kommunizmus áldozatai voltak a Recskre kényszermunkatáborba hurcoltak, a kitelepítettek, az internáltak, a munkahelyükről elbocsátottak és azok is, akiket soha nem engedtek továbbtanulni – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
Az államtitkár rámutatott, a kommunisták célja az volt, hogy mindenkit megfélemlítsenek az országban. Erre azért volt szükségük, mert soha nem volt valós társadalmi többségük – tette hozzá.
„Magyarország élő és egészséges testét a kommunizmus csak akkor tudta megtámadni, amikor legyengült” – mondta Rétvári Bence. Először, amikor az első világháború végén szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia és nem volt valódi vezetése az országnak, majd másodjára szintén egy vesztes háború végén, amikor itt voltak a megszálló szovjet csapatok – sorolta.
A politikus úgy fogalmazott: harminc éve mindig egyfajta kettős mércét éreztünk. Mintha a kommunizmus áldozatai kevésbé lettek volna fontosak, mint a nemzeti szocialista diktatúráé. Aztán eljött 2018-2019, és azt látjuk, hogy azok, akik harminc éven keresztül mentegették a kommunista időszak rémtetteit, most a náci szólamok követőit mosdatják, a velük való összefogásról beszélnek – mondta az államtitkár.
Szólt arról, hogy a kettős mérce „nagyon szomorú jele” volt, amikor Jean-Claude Juncker a közelmúltban Marx-szobrot avatott. Az Európai Bizottság elnökének nem Marx-szobrot, hanem a marxizmus áldozatainak emlékművét kell felavatnia. Mert a marxizmus nem adott Közép-Európának, hanem csak elvett. A marxizmus és a kommunizmus bárhol valósult meg a világban, mindenhol elnyomást, diktatúrát hozott – mutatott rá a
kereszténydemokrata politikus.