Virág Zsolt jelezte, hogy egy-egy épület berendezésének 2-3 százalékát sikerül így visszaszerezni, s ezeket a fennmaradt archív enteriőrképek, a megrendelőtől a mestereknek írt levelek vagy még inkább a leltárívek alapján lehet azonosítani. A keszthelyi kastélyból például több mint tucatnyi leltár maradt meg mintegy kétszáz év alatt, az utolsó 1942-ben készült.
A Festetics-kastély a most visszakapott műtárgyakat a jelenlegi tükörterembe helyezi el, ahol 12 személyes hercegi ebédlőt rendeznek be. A korhű berendezéshez nemrég egy aukción székeket is vásárolt az állam – tette hozzá a miniszteri biztos.
Fotó: MTI/Varga György
Manninger Jenő, a térség országgyűlései képviselője arról beszélt, hogy a régió számára rendkívül fontos a Festetics-örökség, amely a magyar kultúrának is jelentős része. A kastély pedig kiemelkedő darabja a magyar kulturális örökségnek és egyben jelentős turisztikai célpontja is a Balaton térségének.
Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója említést tett arról, hogy 2016-ban egy hárommilliárd forintos fejlesztési ciklus zárult le, most pedig egy csaknem kilencmilliárdos újabb fejlesztési program előtt állnak.
A helyszínen kiosztott összefoglaló szerint a tízszögű, aranyozott ezüsttányérok összsúlya csaknem tíz kilogramm. A kelyheken gravírozott címer látható F monogrammal és grófi koronával, valamint a Festeticsek címerállataival, a daruval és a két oroszlánnal, összsúlyuk pedig megközelíti az öt kilogrammot. A tárgyak többségén az 1796-os régi bécsi fémjel is szerepel.
Az ezüsttárgyakat az 1700-as évek végén az éppen kétszáz éve elhunyt gróf Festetics György rendelte, aki a család legkiemelkedőbb tagjaként a Georgikon megalapításával, a Helikoni Ünnepségek létrehozásával, illetve a kastély könyvtári szárnyának felépítésével tette emlékezetessé a nevét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!