Trócsányi: Az emlékezés erejével kell küzdeni a kirekesztés ellen

A holokauszt a zsidó közösség méltóságának megsértésével kezdődött, majd ebből következett a későbbi tragédia, a zsidóság fizikai megsemmisítése — idézte fel kedden a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz—KDNP EP-listavezetője. A politikus lapunknak elmondta, az elmúlt években Magyarországon fontos törvények születtek a közösségek méltóságának védelmében és a gyűlöletbeszéd ellen.

Számos nyugati várossal ellentétben Budapesten félelem nélkül élhet a zsidóság Fotó: Teknős Miklós

– A gyűlöletbeszéd elleni fellépés egy olyan európai kérdés, amelyet támogatnia kell az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak is – mondta lapunknak ­Trócsányi László igazságügyi ­miniszter, a Fidesz EP-listájának listavezetője. A politikust a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelynél (HDKE) tartott megemlékezés után arról kérdeztük, hogy szerinte fel ­tud-e lépni az Euró­pai Unió (EU) a Nyugat-Euró­pában növekvő antiszemitizmus ellen. Kifejtette, az EU felelőssége, hogy milyen ajánlásokat fogalmaz meg, és a tagállamoké, hogy miként alakítják ki saját szabályozásaikat. Trócsányi László szerint hazánkban „senkinek nem kell félnie azért, mert zsidónak vallja magát”. A miniszter kiemelte, hogy az elmúlt öt évben olyan jogszabályok születtek itthon, amelyek a közösségek méltóságát védik.

A politikust arról is kérdeztük, hogy a miniszterelnök bevándorlásellenes programjából melyik pont lesz a legnehezebben keresztülvihető Brüsszelben.

– Mindegyikről nagyon komoly vita fog folyni. Európa valóban válaszút előtt áll, a magyar kormány pozí­ciói világosak – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Trócsányi László igazságügyi miniszter.

Számos nyugati várossal ellentétben Budapesten félelem nélkül élhet a zsidóság
Fotó: Teknős Miklós

A HDKE-nél kedden kora délután nagyszabású megemlékezést tartottak, amelyen a holokauszt-túlélők és családtagjaik mellett számos közéleti személyiség, közjogi méltóság is részt vett. Az eseményen tartott beszédében Trócsányi László úgy fogalmazott: az ilyen megemlékezéseken az a legfontosabb, hogy feltegyük a kérdést: hogyan lehet megakadályozni, hogy ismét bekövetkezzen egy ilyen tragédia. A tárcavezető szerint a válasz az emlékezés, ám ehhez az emlékezetnek be kell lépnie a kultúrába, az oktatásba és a nevelésbe. A tárcavezető szerint ezért sokat tett az első Orbán-kormány, amely 2000-ben nyilvánította emléknappá április 16-át.

– Ha valakit egy közösséghez tartozás miatt ér inzultus, akkor a közösség minden tagja méltóságában sértve érezheti magát – mondta Trócsányi, aki felidézte az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozatát, amely szerint a gyűlöletbeszéd hangoztatója a megcélzott közösség tagjait a társadalom peremére akarja szorítani. A megtámadott közösség alacsonyabb rendűként ábrázolva elszigetelődhet és kiszolgáltatottá válhat. – A holokauszt is így kezdődött – emlékeztetett a miniszter, hozzátéve, hogy a jelenlegi szabályozás ezt hivatott megakadályozni.

A megemlékezésen beszédet mondott Grósz Andor, a HDKE-t működtető közalapítvány kuratóriumának elnöke, aki szerint akkor is emlékezni kell a holokausztra, ha ezzel szörnyű sebeket tépünk fel. A kuratóriumi elnök kiemelte: a holokauszt során az áldozatok halálához hozzájárult, hogy az antiszemitizmust a társadalom, az államigazgatás és az állami politika szintjére emelték. Grósz Andor kiemelte, hogy ma a magyar kormány viszont zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben.

Az emléknapon a pártok is hallatták hangjukat. A Fidesz–KDNP szerint történelmi bűnt követnek el azok, akik antiszemita bevándorlók tömegeit engedik Európába, és azok is, akik a hatalom reményében képesek összeborulni az antiszemita, szélsőséges politikai erőkkel – írta közleményében a párt, utalva ezzel a Jobbik és a baloldali pártok alakuló együttműködésére. A kormánypárt tisztelettel adózik a holokauszt magyarországi áldozatai előtt.