A tervek szerint július 12-én fogadhatja el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, amelyet június 4-én terjesztenek a Ház elé – közölte a tegnapi Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság első negyedéves bővülése az EU-s tagállamok közül a legjobb volt, 5,3 százalék, ami optimizmusra ad okot.
Értékelése szerint sikerült bebizonyítani, hogy a német gazdasági növekedés lassulása nem feltétlenül hat közvetlenül a magyar gazdaságra. Jelezte ugyanakkor, hogy a kormány tisztában van azokkal a veszélyekkel, amelyeket a nyugat-európai növekedés lassulása jelent, ezért várhatóan két hét múlva döntést hoz a kabinet egy gazdaságvédelmi akciótervről.
Minden gyereknek joga van anyához és apához
A Miniszterelnökség vezetője megerősítette továbbá, hogy a családvédelmi akciótervnek az erre az évre ígért öt pontja hatályba fog lépni július 1-jén. A miniszter az ezzel kapcsolatos brüsszeli vitáról azt mondta: a szokásoknak megfelelően fordultak Brüsszelhez – ahogyan a csoknál is tették korábban –, és egy előzetes támogató levelet kértek, ám azt nem kapták meg, az európai bizottsági bürokrácia a tiltott állami támogatás veszélyével fenyegetett.

Fotó: Mirkó István
Később azonban – folytatta – a kormány szóbeli garanciát kapott arra, hogy az Európai Bizottság nem fog eljárást indítani a babaváró hitel miatt. A politikus megjegyezte, ha a migránskártyáknál nem merült fel a tiltott állami támogatás, jó lenne, ha a babaváró támogatást sem sorolnák ebbe a körbe.
Kövér László házelnök előző napi kijelentéseit a miniszter kérdésre úgy kommentálta: a magyar jog világosan kimondja, hogy azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe gyermeket, házasság pedig férfi és nő között jöhet létre. „Minden gyermeknek joga van egy anyához meg egy apához, és nem tartjuk helyesnek, ha egy gyermeknek két apával kellene felnőnie” – fogalmazott.
Szégyenteljes a CEU-s oktató gyűlöletkeltése
Azzal kapcsolatban, hogy a DK-listavezető szerint független EU-s testületeknek kellene elbírálniuk és elosztaniuk a Magyarországnak járó uniós forrásokat, a Miniszterelnökség vezetője úgy reagált: ebből is kiderült, hogy eddig is voltak olyan magyar európai parlamenti (EP-) képviselők, akik Brüsszelt képviselték Magyarországon, a kormány azonban azt szeretné, ha az EP-választás eredményeként minél több olyan EP-képviselő lenne, aki a magyar érdeket képviseli Brüsszelben.