Gulyás Gergely: A református egyház utat jelölt ki

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „a református egyház utat és irányt jelölt ki, és ezt követte az állam”.

Gulyás Gergely pénteken a debreceni Nagytemplomban a Magyar Református Egyház közös zsinati ülésén emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt újraegyesültek a kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyar reformátusok, ezt az utat követte a kormány és az Országgyűlés, amikor egy évvel később kiterjesztette a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét a határainkon kívül élő magyarokra.

„Magyarország kormánya ismeri és elismeri a Magyar Református Egyház erőfeszítéseit, amit az emberekért tesz” – mondta a miniszter, hangsúlyozva: „a nemzetnek nem csak egyházi intézményekre van szüksége, hanem élő hitre is”. Gulyás Gergely szerint az az egység ami létrejött a református egyházban, az állampolgárság megadásával közjogi értelemben létrejött a magyar nemzet számára.

Az elmúlt tíz évben intézményesíteni kellett a kapcsolatokat úgy, hogy közben ne elvesszen, hanem megerősödjön a lélek ereje, amivel „nem csak az egyházat, hanem a nemzet egyesítésének az ügyét is szolgáltuk” – fejtette ki a tárcavezető.

Gulyás Gergely beszédében méltatta a református egyház oktatási, egészségügyi és missziós tevékenységét, amihez „a hitből merítenek erőt”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy „Európának reformációra (...), megújulásra van szüksége annak érdekében, hogy megmaradhasson, hogy megőrizhessük kereszténységre épülő szabadságunkat, emberi méltóságunkat és életformánkat”.

A közös zsinati ülésen Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét, majd Fekete Károly tiszántúli református püspök felolvasta Áder János köztársasági elnök köszöntő levelét. Az államfő ebben méltatta a református egyház magyarságot összetartó erejét, és azt írta: „a Magyar Református Egyház történelmi ünnepén szívből kívánom mindnyájuknak, hogy az összetartó, egységet építő egyház mindenkor az áldás és a békesség otthona legyen”.

Adorján Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt, 2009. május 22-én a Generális Konvent a debreceni Nagytemplomban újra visszaállította a magyar reformátusság egységét, és kimondta a Magyar Református Egyház megalakulását.

A május 17-i zsinaton és a 18-i Magyar Református Egység Napján hálát adnak azért, hogy a határok által egymástól elválasztott reformátusság összetartozás-tudata, istentiszteleti, tanbeli egysége töretlenül fennmaradt – tette hozzá.

Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke köszöntőjében azt mondta, „a református egység az egymásra utaltság és a szolidaritás jegyében jött létre”.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKP) köszöntését tolmácsolva az „egység, a szeretet, az összetartozás” jelképének nevezte Debrecent megjegyezve, ahogy a katolikusok Rómában, a reformátusok a „kálvinista Rómában” otthon érzik magukat.

A közös zsinat résztvevői ünnepi nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szombaton délelőtt a Református Nagytemplom előtti téren, a Magyar Református Egység Napjának ünnepélyes megnyitóján ismertetnek.

Az ülést megelőzően a zsinati tagok fát ültettek el a Református Kollégium kertjében: a Kárpát-medence 65 egyházmegyéjének küldöttei otthoni termőföldet szórtak a fő gyökerére, hogy a tölgyfa a közös földben növekedhessen.