Az Európai Unió egységét nem csak a gyakorlatban megvalósuló együttműködések, közös állásfoglalások és együttes fellépések jelentik. A döntések az aktuális kérdés részleteinek figyelembevétele mellett közösen lefektetett alapelvek mentén történnek. Az Európai Unió alapvető céljait és értékeit a lisszaboni szerződés és az Európai Unió alapjogi chartája rögzíti.
A gyakorlatban azonban 28 ország a megfogalmazott közös alapértékekkel való egyetértés mellett sem lehet mindig ugyanazon az állásponton, így az Európai Unió egységében is kialakulhatnak nézeteltérések. Napjaink átalakuló Európájának legfontosabb törésvonalai a szuverenitás és a migráció kérdése köré összpontosulnak, de fontos kérdés az is, hogy nagyobb hatáskört kell-e adni az uniós intézményeknek.
Az Európai Unió jövőjéről eltérően gondolkodnak. Van, aki szerint az európai intézményeknek bizonyos kérdésekben több hatáskört kellene kapniuk, ugyanakkor a visegrádi országok úgy vélik, az uniós intézményeknek nem újabb hatásköröket kell adni, hanem inkább a jelenlegieket kellene megerősíteni, a mostani vívmányokat kellene tökéletesíteni – fogalmazott Zupkó Gábor, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője az M1 Világ című műsorában.
A britek kilépése megosztja a tagállamokat
A visegrádi együttműködés jó példája annak, hogy az unión belül is kialakulhat kisebb egységek közös érdekképviselete. A V4-ek, vagyis Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szövetségének célja a közép-európai országok gazdasági, politikai és diplomáciai érdekeinek közös képviselete, döntéseik esetleges összehangolása.
Zupkó természetesnek tartja az ilyen típusú együttműködéseket, hiszen az északi országok, a balti országok vagy alkalmanként a Benelux államok is egyeztetik álláspontjukat minden fontos, nagyobb döntéshozatal előtt.
Az EU 27-ek egyik fontos jövőbeli kérdése a vártnál tovább húzódó kilépési tárgyalásokat folytató Nagy-Britannia. A kilépés kérdése megosztó, az Európai Unió legfontosabb egységét, a német–francia összhangot is megtépázta. Míg Angela Merkel német kancellár eddig a britek kilépésének megakadályozásán munkálkodott, addig Emmanuel Macron francia államfő minél hamarabb búcsút intene a 28. tagállamnak.