Az energetikával kapcsolatban közölte: Magyarország érdekelt abban, hogy Romániában egy amerikai cég a fekete-tengeri gáztartalékokat mihamarabb kitermelje, mert az orosz gázhoz képest ez az egyetlen alternatív forrás.
A katonai együttműködés ügyében Orbán Viktor elmondta: jelenleg zajlik a modern magyar hadsereg építése, 2010 előtt ugyanis „hagyták lerohadni”. A haderőépítésnek pedig van olyan része – folytatta -, amelyben Magyarország számít az Egyesült Államokra, ilyen például az úgynevezett kritikus infrastruktúra megvédésének képessége, amely most még nem teljes, közép-hatótávolságú légvédelmi rakéták kellenek. Az ezek beszerzéséhez szükséges jogi folyamat jó ütemben halad – közölte.
A miniszterelnök úgy fogalmazott:
„vagyunk néhányan a világban” – Magyarország mellett például Izraelben, Indiában, Lengyelországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban -, akik a saját országuk ügyét teszik az első helyre, és nem egy világkormány felépítéséért dolgoznak, hanem kifejezetten ellenzik azt.
Az orosz és kínai gazdasági kapcsolatokra kitérve „európai álszentségről” beszélt, mert szerinte például az Oroszországgal szembeni szankciókat eszközként használva a nagy nyugat-európai országok „kiütötték” a közép-európaiakat az orosz piacról, „ők meg bementek”. Ugyanez a helyzet Kínával: Közép-Európa és Kína együttműködését a nyugat-európaiak szóvá teszik, az ő kereskedelmük ugyanakkor „iszonyú mértékben” nő az ázsiai országgal – jegyezte meg Orbán Viktor.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!