Az interjú elején Csák János leszögezte, hogy az ő olvasatában az EP-választás eredménye azt jelenti, hogy tiszteletben kell tartani, hogy a döntések ott szülessenek meg, ahol az egyes problémák fölvetődnek, ahol ezekkel kapcsolatban a legtöbb információ áll rendelkezésre. Az üzletember súlyos hibának tartja, ha Brüsszel a szubszidiárisan, vagyis egyéb rendelkezések nélkül is megoldható kérdésekben ráerőlteti a nemzetekre az akaratát.
A volt nagykövet emlékeztetett rá, hogy
az EU-ban már megvalósult a háromszintű integráció, szerinte további koncentrációra nincs szükség, miközben Brüsszel a politikai unió mélyítését, vagyis az Európai Egyesült Államok létrehozását is erőlteti.
Csák János igazat ad a magyar miniszterelnöknek abban, hogy minden uniós országnak alapjoga a szuverenitás.
– Annak idején az EU alapítói kinyilvánították a nemzeti törvénykezések sérthetetlenségét, vagyis a képviseleti demokrácia tiszteletben tartásával minden nemzet maga dönt az alkotmányos rendszeréről, valamint az adórendszeréről. Utóbbi számunkra azért fontos, mert nemzetközi versenypozíciónk a forint árfolyamának hangolása mellett leginkább adópolitikai eszközökkel javítható. Különösen bosszantó, hogy Brüsszel kettős mércét használ. Amikor a most leköszönő európai bizottsági elnök, Juncker úr szóvá tette, hogy a francia költségvetési hiány jóval meghaladja a maastrichti kritériumokat, a franciák azt mondták neki: önnek ehhez semmi köze. Juncker a találkozót követő sajtótájékoztatón lényegében annyit mondott, hogy bocsánat, ez Franciaország. Az sem a demokrácia diadala, amikor ugyanő azt nyilatkozta a Le Figaro 2016. január 28-ai számában, hogy az európai szerződésekkel szemben nem lehet demokratikus úton kifogást emelni – emlékeztetett rá az üzletember.
Csák János a 24.hu munkatársával folytatott beszélgetés során kitért arra is, hogy a következő öt-hét évben biztosan nem vezetné be az eurót, hanem kivárná, hogy a jelenlegi euróországok képesek-e megcsinálni az euróuniót.
Az üzletember meglehetősen határozott álláspontot képvisel a migráció, a bevándorlás kérdéskörében: – Európának egyáltalán nincs szüksége migránsokra – szögezte le és hozzátette, hogy bár a kontinens, s benne Magyarország jelenleg fogyóban van, 2010-ben az egy nőre jutó gyermekszám tekintetében 1,2-ről indultunk és ez mára 1,41-1,45 környékére ment fel, vagyis a trend jó. Csák János szerint a demográfiában bármilyen intézkedést csak hosszú, legalább harminc éves időtávon lehet értékelni. A politikában lehet, de szakmailag igazságtalan néhány év után számonkérni a hatásokat.
A migrációra visszatérve a gazdasági szakember elmondta:
– Minden országnak joga van dönteni arról, hogy kiket fogad be, és hatalmas hiba elszipkázni a Közel-Kelet, Afrika, Ázsia legtehetségesebbjeit. Nagyobb bűn, mint amikor a gyarmatosítások idején a nyersanyagokat szállította el a Nyugat ezekből a régiókból. Az emberi tőkét ugyanis sokkal nehezebb pótolni, mint a nyersanyagot. Az emberi tőke, tudás, kultúra, a mindennapok szövete, amit rövid idő leforgása alatt szét lehet rombolni, de csak nagyon lassan bontakozik ki
– húzta alá Csák János.