Erős közösséggé kovácsolják a gyarapodó Dunakeszit

Amíg a magyarországi települések, főként a kisebb falvak, minden erejükkel azért küzdenek, hogy fiatal családokat csábítsanak magukhoz, Dunakeszi vezetésének éppen a megszülető gyermekek nagy száma jelentette a kihívást az elmúlt évtizedben, és jelenti most is. A város vezetésének gondoskodnia kellett a megfelelő intézményrendszer kiépítéséről, de közben arra is maradt energiája, hogy több példaértékű kezdeményezést indítson a városban. A lakosságot pedig megpróbálják minden eszközzel erős, öntudatos közösségé formálni.

A település valamennyi tanintézményében és az oktatás minden szintjén nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok testnevelésére Fotó: Havran Zoltán

Ha áttekintjük a Budapest agglomerációjában fekvő jelentősebb települések népességének változását, akkor azt látjuk, hogy a városok lélekszáma az utóbbi évtizedekben negyven-ötven százalékkal vagy még annál is nagyobb arányban növekedett. Közülük is kiemelkedik Dunakeszi, ahol a rendszerváltáskor még alig 26 ezren laktak, míg ma már csaknem 44 ezren. Így lett az alvó kisvárosból egyre nagyobb település, ahol a fiatal családokkal ugrásszerűen megnövekedett a gyermekek száma.

Dióssi Csabát, aki 2010-ig alpolgármesterként szolgálta a várost, kilenc évvel ezelőtt választották meg a település élére. – A XX. század második felében sokfajta társadalmi mozgásnak lehettünk szemtanúi. Eleinte Budapest volt a kedvelt célpont, a főváros lakossága az 1970-es évekre kétmillió fölé növekedett, amelyet aztán megpróbáltak mesterségesen visszafogni – jelentette ki Dunakeszi polgármestere azon a sajtótúrán, amelyet a helyi önkormányzat a város fejlesztéseinek, programjainak bemutatására szervezett.

– A rendszerváltás után azonban elindult egy ellentétes folyamat, sokan azóta a környező településen kerestek maguknak otthont, ennek következtében az agglomerációs települések lélekszáma jelentősen megnövekedett, míg Budapest népessége körülbelül 1,7 millióra csökkent – mutatott rá. A polgármester azt is hozzátette azonban, hogy a rohamos és a reményeik szerint a jövőben is töretlen fejlődés komoly kihívások elé állította a település önkormányzatát és lakosságát.

Amikor Dióssi Csaba 2010-ben átvette a város vezetését, mindenki a bölcsődei és óvodai férőhelyek ügyében kereste meg a fogadóóráján. A jogos igények kielégítése érdekében elindították a helyi intézményrendszer fejlesztését, majd később igyekeztek a dolgok elébe menni, és előre tervezni.

Szabó­né Ónodi Valéria, a Dunakeszi Óvodai és Humán Szolgáltató Központ és Könyvtár igazgatója emlékeztetett: 2010-ben megvizsgálták helyben a születések számát, és ez alapján megpróbálták felmérni, mennyi bölcsődei férőhelyre lesz szükség. Emellett azt is vizsgálták, hogy a korösszetétel alapján pontosan mely városrészekben van nagyobb igény a fejlesztésekre. Ez azért fontos, mert tudták, ha nem ott nyitnak bölcsődét, ahol az érintett gyerekek családjai laknak, akkor az fölösleges forgalmat generál a városban.

A megfelelő előkészítés után, a 2010 és 2019 között megvalósult bölcsődefejlesztéseknek köszönhetően több mint duplájára növekedett a férőhelyek és a csoportok száma Dunakeszin. Először 2013 novemberében a Kincsem bölcsődét adták át 56 férőhellyel, majd 2017-ben a Garas utcai intézményben alakítottak ki két új csoportszobát 28 férőhellyel.

Nincs azonban megállás, mert idén ősszel, az alagligeti városrészen egy új, négycsoportos bölcsődét nyitnak meg további 56 férőhellyel. – Ezzel a következő nevelési évben minden bölcsődei kérelmet be tudunk majd fogadni – fűzte hozzá Szabóné Ónodi Valéria.

Bővültek az óvodák

Az idő előrehaladtával az óvodai férőhelyek számát is növelni kellett Dunakeszin. Arról már Faith Éva, az óvodai intézményegység szakmai igazgatója beszélt, hogy a 2010 óta elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően az önkormányzati férőhelyek száma 1227-ről 1437-re növekedett, közben 2011-ben átadták a Szent Erzsébet katolikus óvodát is, ahol 170 gyermeket tudnak elhelyezni. Emellett az önkormányzat alapítványa is működtet majd egy óvodát szeptembertől, amelyet egy civil szervezettől vesznek át. Ráadásul idén tavasszal elindult egy új intézmény építése is, ahol további 162 gyermek kaphat helyet.

– Az elmúlt évek azzal teltek, hogy óvodát építettünk, bővítettünk vagy éppen felújítottunk; a munkálatok augusztusi hajrája mindig nagy izgalmakat hozott, de rendre sikerült tartani a határidőket – emlékezett vissza Faith Éva, aki kiemelte: nemcsak a mennyiségi problémákat orvosolták, hanem többféle nevelési gyakorlatot tudnak kínálni. Művészetekkel, játékkal, mesével, mozgással nevelnek, az egészséges életmóddal ismertetik meg a gyermekeket.

A település valamennyi tanintézményében és az oktatás minden szintjén nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok testnevelésére
Fotó: Havran Zoltán

Új iskolákat nyitottak

A „gyerekboom” később elért a dunakeszi alapfokú oktatásig is, hiszen amíg 2010-ben mindössze 3463-an jártak a helyi általános iskolákba, ma több mint ötezren. Ehhez folyamatosan bővítették és felújították a meglévő intézményeket, 2017-ben például átadták a Szent István Általános Iskola új épületét, amelynek korábbi helyén pedig megnyílt a Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskola. Ennek már 2018-ban megkezdték a felújítását és bővítését.

Dunakeszin így összesen hat általános iskola működik, amelyek a sportra, a zenére, a nyelvismeretre, illetve az irodalmi vagy természettudományos képzésre koncentrálnak. A városban megalkották a dunakeszi sportmodellt, amely már az óvodában elindul, ebben a kisgyermekeket a korcsolyázás és a futball alapjaival ismertetik meg.

Az általános iskola első osztályában a gyermekek teniszezni tanulnak, másodikban a korfballt, harmadikban a kézilabdát, míg negyedikben a dzsúdót próbálhatják ki, közben korcsolyáznak és úsznak is. A diákokat a mindennapi testneveléshez illeszkedve, hetente egyszer képzett edzők oktatják, akik a tehetségek kiválasztásában is közreműködnek.

Dunakeszin büszkék egy másik saját kezdeményezésre is, a Veni, Vidi, Vici Alapítvány a várossal közösen a katolikus iskolában indította el tavaly szep-

temberben az országosan is egyedülálló mintaprogramját. Hegedűs-Gyenge Hajnalka alapító számolt be arról, hogy az intézmény befogadott egy halmozottan sérült gyermekekből álló ötfős osztályt, akikkel külön csoportban hat szakember foglalkozik.

A sérült diákok és ép társaik ugyanakkor reggel és délután, valamint szünetekben és az ebédnél találkoznak, ami segíti a szociális integrációt. Az egyik ép gyermek édesapja pedig arról számolt be, hogy a sérült gyermekek szüleinek példaértékű küzdelme rájuk is pozitív hatással van. – Hihetetlen erőt ad, hogy a nehézségek ellenére minden pillanatban mosolyognak – jegyezte meg Puskás Balázs.

A programot az Emberi Erőforrások Minisztériumának is bemutatták már, a tárca elvi támogatásáról biztosította a kezdeményezést. A minisztérium egy pszichológust küldött Dunakeszire, ahol a szakember attitűdvizsgálatot készít. Ha ez befejeződik, akkor egyeztetnek a következő lépésről. Hegedűs-Gyenge Hajnalka megígérte: nem állnak meg addig, amíg ez a modell országosan általános nem lesz.

A városban komoly elismertségnek örvend a Radnóti Gimnázium is, ahol manapság már több mint hétszáz gyermek tanul. Sok mindent elárul az intézményről, hogy a 2018-as felmérések alapján a gimnázium a második helyen végzett a Budapesten és környékén található középiskolák rangsorában, az országos listán pedig 22. helyen áll. Az ide járó diákok tanulmányi átlaga évtizedek óta meghaladja a 4,5-et, és a nyelvvizsgák száma is kiemelkedő.

büszke lokálpatrióták

A fejlődés nem áll meg itt, hiszen elkészült az új középiskolai koncepció, amely szerint egy két tannyelvű gimnázium létesül majd négy párhuzamos osztállyal és egy szakgimnázium öt párhuzamos osztállyal, informatikai, gazdasági és műszaki területet érintő szakirányú képzésekkel. 2023-ra felépül emellett a művészetek háza is, amelyben az alapfokú művészeti iskola mellett egy 750 férőhelyes színház- és koncertterem, tánc- és kamaraterem is helyet kap.

A Dióssi Csaba polgármester vezette város azonban tudja, hogy olyan pezsgő közösségi életre, összefogásra is szükség van, amelyből mindenki erőt meríthet. Éppen ezért már az óvodában nagy figyelmet fordítanak a dunakeszi öntudat megerősítésére, a nagycsoportosok például búcsúajándékul egy olyan mesekönyvet kapnak, amelyben helyi történeteket szedtek csokorba. Fiatalok egy csoportja pályázati felhívásra megírta Dunakeszi dalát, míg egy másik versenyen kiválasztották a város tortáját is.

A fejlesztésekhez rövid jelmondatokat találtak ki – „Dunakeszi, odateszi”, „Értünk épül Dunakeszi”, „Dunakeszi, a mi városunk”. A város vezetése ugyanis tisztában van vele, hogy a családokat nemcsak megszerezni kell, hanem megtartani is. S ha sikerül a városlakókat erős, öntudatos közösséggé szervezni, akkor Dunakeszinek nemcsak jelene, hanem jövője is lesz.