Az sincs elveszve, aki lemarad az egyetemről

Nyelv- vagy szakmatanulással hasznosíthatják legjobban az előttük álló megüresedett tanévet azok a fiatalok, akiknek nem sikerült az egyetemi felvételijük. Érdemes böngészni a tanfolyam-lehetőségeket, egyes iskolák ugyanis állásgaranciát vállalva eltekintenek a tandíjtól, ha a képzés végén nem tudnak munkát kínálni a diáknak.

Csókás Adrienn
2019. 07. 27. 7:20
Harmincháromezer fiatal öröme még várat magára Fotó: Teknős Miklós
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hétfőtől 33 ezer fiatal előtt nyílik meg a második lehetőség, hogy bekerüljenek a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Várhatóan azonban ennyien nem vágnak neki újra: a tavalyi 32 ezer sikertelen felvételiző közül kevesebb mint nyolcezren próbálkoztak újra, és közülük is csak 5500-an jártak sikerrel. Összeszedtük a lehetőségeket, mihez érdemes kezdenie annak, aki újratervezésre kényszerül.

Októbertől már böngészhetők a keresztféléves felvételi képzései, így akár 2020 februárjában megkezdheti tanulmányait az, aki nem akar egy teljes évet kihagyni, bár tény, hogy a szakkínálat ekkor jóval szűkebb. Jó ötlet lehet a felszabadult egy évben ráerősíteni a felvételipontszámokra, például egy megismételt – mondjuk szintemelő – érettségi vizsgával. Nyelvtanulásba mindenképp érdemes energiát fektetni, hiszen a 2020-as felvételin már alapkövetelmény lesz a középfokú írásbeli és szóbeli nyelvvizsga. Akinek ez már megvan, az felsőfokúval vagy második nyelvvel próbálkozhat, amelyekért a jövőben is értékes pluszpontok járnak majd.

Harmincháromezer fiatal öröme még várat magára
Fotó: Teknős Miklós

Az érettségi bizonyítvány birtokában szerencsés esetben akár el is lehet kezdeni dolgozni, de egy piacképes szakma tanulása is beleférhet egy évbe, akár OKJ-s képzés (ami idén még nem változik), akár tanfolyamszerű, gyorstalpaló formájában. Egy ilyen B terv lehet például a Codecool programozóiskola, ahol a számítógépes kódolás rejtelmeibe lehet belekóstolni.

Szántó András, az iskola marketingmenedzsere azt mondta lapunknak, nem várnak el semmilyen előzetes tapasztalatot, képeztek már programozókat rendőrből, zongoristából, bölcsészekből és jogászokból is. – Bár sok emberben az a sztereotípia él, hogy programozó csak olyanokból lehet, akiket kiskoruk óta a matematika felé húz a szívük, valójában a jó problémamegoldó képesség és az analitikus gondolkodásmód már elegendő alap – fogalmazott, hozzátéve: kurzusaik kéthetente indulnak egész évben.

A képzés 12+6 hónapig tart, az első évben intenzív nappali oktatás zajlik, majd fél évet kell valamelyik partnercégnél tölteni, amikor már gyakornoki fizetés is jár. A tandíj nagy részét megelőlegezik, vagyis beiratkozáskor csak annak töredékét kell kifizetni, a képzés teljes árát pedig elég a munkába állás után elkezdeni törleszteni, akkor is részletekben, 18 hónap alatt. A kurzus végén az iskola állást is kínál a diákoknak, akinek pedig mégsem tudnak semmit felajánlani, annak nem kell kifizetnie a tandíjat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.