Hat megyei közgyűlés létszáma változik ősszel

Hat megyei közgyűlés létszáma változik meg az őszi önkormányzati választás után: a Pest megyeié eggyel nő, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megye közgyűlésének létszáma viszont eggyel csökken a lakosság számának változása miatt.

Forrás: MTI2019. 07. 26. 11:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nem megyei jogú városban élők megyei önkormányzati képviselőket is választanak az október 13-ai önkormányzati választáson, az úgynevezett megyei listán. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján a megyei közgyűlés tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében, a január 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni.

A megyei közgyűlés tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján kell meghatározni úgy, hogy 400 ezer lakosig minden 20 ezer lakos után egy képviselő (de legalább 15), 700 ezer lakosig 20 képviselő és a 400 ezret meghaladó minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, 700 ezer lakos fölött 30 képviselő, és a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után egy képviselő választható.

A területi választási irodák vezetői – a megyei főjegyzők – a Belügyminisztérium által közölt adatok alapján az év elején megállapították a közgyűlési képviselők számát.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint egyedül Pest megye közgyűlésének létszáma nő az őszi választás után: míg 2014-ben 43, idén már 44 képviselőből fog állni a testület, mivel 2019. január 1-jén 1 293 043 volt a megye lakosainak száma.

Öt olyan megyei közgyűlés van, ahol a lakosságszám csökkenése miatt eggyel csökken a megválasztható képviselők száma: Bács-Kiskun megyében 24 helyett 23, Baranya megyében 19 helyett 18, Békésben 18 helyett 17, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 19 helyett 18, Somogy megyében 16 helyett 15 tagú lesz a testület.

Nem változik a megválasztható képviselők száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (29), Budapesten (33), Csongrád megyében (20), Fejér megyében (20), Győr-Moson-Sopron megyében (21), Hajdú-Bihar megyében (24), Heves megyében (15), Komárom-Esztergom megyében (15), Nógrád megyében (15), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (25), Tolna megyében (15), Vas megyében (15), Veszprém megyében (17) és Zala megyében (15).

Négy településen más rendszerben választanak, mint öt éve

Négy település választói nem abban a választási rendszerben szavaznak az őszi önkormányzati választáson, mint öt éve: a lakosságszám módosulása miatt ugyanis megváltozott a választás rendszere Siklóson, Edelényben, Diósdon és Halásztelken.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény szerint más rendszerben szavaznak azok, akik tízezer vagy annál kevesebb lakosú településen élnek, mint a tízezernél több lakosú településen élők.

A tízezer vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás választási rendszerben választják meg, amelyben a település egy választókerületet alkot. A választónak annyi szavazata van, ahány tagú a képviselő-testület; a képviselők száma száz lakosig kettő, ezer lakosig négy, 5 ezer lakosig hat, 10 ezer lakosig nyolc.

A tízezernél több lakosú településen és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz: 25 ezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum, 50 ezer lakosig tíz egyéni választókerületi és 4 kompenzációs, 75 ezer lakosig 12 egyéni és 5 kompenzációs, 100 ezer lakosig 14 egyéni és 6 kompenzációs listás mandátum jár.

Minden további tízezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben szerezhető mandátumok száma, és minden további 25 ezer lakos után eggyel a kompenzációs listán választott képviselők száma. (A választók a kompenzációs listára nem szavaznak, a kompenzációs mandátumokat az úgynevezett töredékszavazatok, vagyis az egyéni választókerületben nem hasznosult voksok alapján osztják szét a pártok között).

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján a települési önkormányzati képviselő-testület tagjainak számát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében, a január 1-jei lakosságszám alapján kell meghatározni. A jegyzők ezt mindenhol meg is határozták.

A Baranya megyei Siklóson és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelényben 2014-ben még vegyes választási rendszerben választották a képviselőket, ősszel azonban már egyéni listán fogják, mivel a települések lakosainak száma tízezer alá csökkent: 2019. január elsején Siklóson 9730-an, Edelényben 9864-en éltek. A változás érinti a képviselők számát is: Siklóson és Edelényben 11 helyett 8 tagú lesz az ősszel megválasztandó testület.

Ugyanakkor két településen – a Pest megye Diósdon és Halásztelken – 10 ezer fölé nőtt a lakosok száma. Halásztelken 11 183-an, Diósdon 10 603-an éltek január 1-jén, így ott egyéni lista helyett már vegyes választási rendszerben bonyolítják le a voksolást. Diósdon és Halásztelken 8 helyett 11 tagú lesz a képviselő-testület.

Határon túli magyarok is lehetnek jelöltek

Határon túli magyarok ugyan nem vehetnek részt választóként az októberi önkormányzati választásokon, de jelöltként indulhatnak az alaptörvény rendelkezései alapján. Az alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Vagyis a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, például határon túli magyar állampolgároknak passzív választójoguk van, aktív azonban nincs, azaz nem szavazhatnak, de rájuk lehet szavazni.

Ez azt jelenti, hogy képviselő, polgármester vagy akár főpolgármester is lehet egy magyar állampolgár akkor is, ha nincs Magyarországon bejegyzett lakcíme. Szintén passzív választójoguk van azoknak a hajléktalan embereknek is, akiknek nincs településszintű lakcímük sem: ők ugyan nem választhatnak, de képviselőnek vagy településvezetőnek választhatók.

Az alaptörvény szerint ugyanis a választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja, azaz a törvény csak a szavazási jog feltételéül szabja a magyarországi lakóhelyet.

Az alaptörvény rendelkezik arról is, hogy sarkalatos törvény a választhatóságot további feltételekhez kötheti, azonban sem a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény, sem a választási eljárásról szóló törvény nem írja elő, hogy csak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgár választható az önkormányzati voksoláson.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.