Négy éve védi a magyarok biztonságát a határkerítés

A magyar kormány migrációs válságra adott válasza volt a 2015-ben a déli határra felhúzott kerítésrendszer. A kabinet jogi és politikai eszközökkel egyaránt igyekezett megvédeni a magyarokat a tömeges bevándorlástól és Brüsszel betelepítési terveitől. Orbán Viktor miniszterelnök jelentős nemzetközi ellenszélben mozgott: Európa vezetői nem szívelték az illegális bevándorlás megállítására szolgáló törekvéseket.

Az elsőként felépült drótakadály csak a legbátrabbaknak nem szegte kedvét, őket viszont rendőrök és katonák várták Fotó: Havran Zoltán

Mindezzel Magyarország világszerte magára haragította a bevándorláspárti erőket. Ráadásul a határkerítés szembement Európa legbefolyásosabb politikusának, Angela Merkelnek 2015-ös nyilatkozataival: ezekkel gyakorlatilag meghívta a migránsokat Németországba. A kancellár az év októberében az Európai Néppárt frakcióülésén úgy fogalmazott: „A kelet-európaiak – és magamat is annak veszem – a saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy az elkerítés nem működik.” Három évvel később megváltozott a kancellár álláspontja. Egy interjúban kiemelte, hogy a határ védelmével Magyarország Németországot is védi, „bizonyos értelemben nekünk végzi el a munkát”.

Francois Hollande akkori francia elnök szintén kikelt a déli határzár ellen. Kijelentette: „Nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani.” A szocialista párti államfőt 2017-ben váltó Emmanuel Macron hasonlóan vélekedett a kérdésben. Mint mondta, a „tömeges migráció korát éljük, ami ellen semmit sem lehet tenni”, tehát a kerítés sem jelent megoldást.

A határvédelmi kerítés az Európai Bizottság tetszését sem nyerte el, Frans Timmermans első alelnök pedig úgy vélekedett: a migráció kérdését nem lehet kerítésekkel megoldani.

Igent mondott a migránsokra az ellenzék

Vona Gábor (Jobbik): „A kerítés az egy hatalmas bukás. Azt gondolom, hogy a kormány bevándorláspolitikájának a bukása történt meg. A kerítés még föl sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére. Ezt egyébként a Jobbik a kezdetektől fogva jelezte.”

Niedermüller Péter (DK): „Az Európai Unió sorsa nem lehet a bezárkózást hirdető, kerítéseket építő, idegengyűlölő politika foglya.”

Szanyi Tibor (MSZP): „A Magyarország déli határán húzódó kerítés valóságában és szimbolikájában egyaránt eltakarítandó […] Tulajdonképp ez a kerítés egy Auschwitz-lite.”

Kunhalmi Ágnes (MSZP): „Vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál, és ezzel gettóba zárja magát. […] A Fidesz-kormány megkezdte a vasfüggöny újraépítését. […] Az ország többsége nem akar falat a déli határra.”

Botka László (MSZP): „Jóérzésű ember pártállástól függetlenül nem akarja, hogy Európa közepén az országhatáron egy drótkerítés legyen, tehát a válaszom még egyszer az, hogy azon leszünk, hogy minél gyorsabban le tudjuk bontani.”

Karácsony Gergely (Párbeszéd): „Meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.”

Gyurcsány Ferenc (DK): „Magyarországnak kifejezetten javára válna, ha befogadná a bevándorlókat. […] Bizonyítani fogom, hogy Röszke II-nél a rendőrök hátrébb vonták a sorfalat, kinyitották a határzárat, ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra, akiket a rendőrök, minden előzetes figyelmeztetés nélkül, brutálisan megtámadtak.”

Gyöngyösi Márton (Jobbik): „Ezeket a szerződéseket (a nemzetközi szerződéseket – szerk.) a magyar kormány nem tartja be, mert kiindulási országtól függetlenül nem enged be bevándorlókat, sőt elutasítja a betelepítési kvótákat is.”

Szél Bernadett (ex-LMP): „Most mondom, hogy ilyen kihívások lesznek végig ebben a században velünk. Ha elkezdünk riogatni, ha elkezdünk arról beszélni, hogy lezárjuk a határokat, azzal semmire nem fogunk menni.”