Fotó: Véssey Endre
A máltaiak „diagnózisalapú” felzárkózási stratégiát szeretnének megvalósítani, hogy ne az állami intézmények által központilag megszabott keretek, hanem a helyi szükségletek alapján lehessen segíteni a problémákon. Tiszaburán például egy remek asztalosszakember révén sikerült egy műhelyt létrehozni, ahol ma már kilenc helyi férfi dogozik, és hosszú hónapokra előre tele vannak megrendeléssel.
A varroda is hasonló módon alakult a településen. Itt is helybéliek dolgoznak, és tízezres nagyságrendben, nagy presztízsű eseményekre és cégeknek teljesítenek megrendeléseket a varrást végző asszonyok. A budapesti borfesztiválra például Tiszaburán készül az összes pohártartó.
Tiszabőn savanyítóüzemet hoztak létre a máltaiak. Amikor megérkezünk, éppen a helyi közfoglalkoztatásban megtermelt paradicsomot dolgozzák föl. Korábban már cékla- és káposztatermékeket is előállítottak, és jó eséllyel hamarosan az egyik nagy országos élelmiszerlánc is forgalmazni fogja a termékeiket. – A célunk, hogy elérjük a piaci alapú termelést – mondja Tasi Krisztina, a máltaiak tiszabői programvezetője, hozzátéve, hogy az üzemben dolgozó asszonyok rendkívül büszkék a munkájukra, hiszen a településen keveseknek adatik meg, hogy olyan értékteremtő tevékenységet végezzenek, aminek kézzelfogható eredménye van.
A máltai program lényege, hogy a fogantatástól a foglalkoztatásig kísérje a helyi gyerekeket, hiszen így nyílhat rá esélyük, hogy jobb életük legyen, mint ami szüleiknek adatott – ismerteti Vecsei Miklós. A miniszterelnöki biztos szerint vannak alapvető dolgok – mint az énekszó, a tiszta, színes környezet –, amelyek minden gyereknek járnak. – Ezek nem az állam adományai, hanem igenis járnak minden babának – hangsúlyozza a máltaiak alelnöke.
