Súlyosabb büntetést kér az ügyész a rendőrgyilkosra

Nem 25 év elteltével, hanem csak később lehessen feltételesen szabadságra bocsátani az első fokon életfogytiglanra ítélt Győrkös Istvánt — ezt indítványozta a fellebbviteli főügyészség. A kérdés jogtechnikai, ám elméleti, hiszen a 78 éves bőnyi rendőrgyilkos vélhetően a 25 évet sem fogja kitölteni a fegyházban.

Az idős hungarista sosem tagadta, hogy Szálasi Ferencet tekinti példaképének, azt azonban igen, hogy ő lőtte volna agyon 2016-ban Pálvölgyi Péter őrnagyot Fotó: MTI/Varga György

Az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a több ember életét veszélyeztetve minősítő körülmény megállapítását és a vádlott büntetésének súlyosítását – azt, hogy csak később lehessen feltételes szabadságra bocsátani – indítványozza a Győri Fellebbviteli Főügyészség a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében – közölte tegnap Mészáros Tamás fellebbviteli főügyész.

A Szombathelyi Törvényszék június 21-én Győrkös Istvánt hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette és lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 25 évben állapította meg.

A nem jogerős ítélet szerint az idén 78 éves, nyilas eszméket valló Győrkös 2016. október 26-án agyonlőtte a bőnyi családi házába házkutatásra érkező 46 éves főnyomozót, Pálvölgyi Pétert. A vádlottnál lévő fegyvert észlelő, a lövések elől kitérni próbáló, a gépkarabély csőtorkolatához közel lévő rendőr alezredesre Győrkös három lövésből álló sorozatot adott le, amelyek közül az egyik Pálvölgyit a fején eltalálva megölte. A rendőrök viszonozták a tüzet, a támadó is megsérült.

A rendőrök egyébként három évvel ezelőtt a Teréz körúti robbantás, illetve a Győrkös alapította Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) szélsőjobboldali-nyilas félkatonai szervezet tagjai utáni nyomozás kapcsán akartak fegyverek után házkutatást tartani Győrkösnél, mint kiderült, okkal.

Az idős hungarista sosem tagadta, hogy Szálasi Ferencet tekinti példaképének
Fotó: MTI/Varga György

A védelem és Győrkös István azt próbálta bizonyítani, hogy a főnyomozót úgynevezett baráti tűz, a bajtársai által kilőtt lövedék találta el. Az igaz­ságügyi szakértők azonban bizonyították, hogy a főtisztet 30–80 centiméterről kilőtt 7,62 mm kaliberű Kalasnyikov-lövedék ölte meg, a rendőrök pedig 9 mm kaliberű pisztolyokból lőttek Győrkösre mintegy 4–8 méterről. A védelem már közvetlenül az elsőfokú ítélet ismertetése után fellebbezést jelentett be enyhítésért, a vádhatóság pedig súlyosításért. Ez utóbbit tartotta fenn a másodfokú ügyészség.

A fellebbviteli főügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt törvényes és megalapozott, de a vádlott terhére további minősítő körülmény is róható, és a büntetés céljait nem elégíti ki, ha a bíróság által is elismerten kivételesen nagy tárgyi súlyú bűncselekményért a társadalomra nagy veszélyt jelentő vádlottal szemben kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás esélye a lehető legkorábbi időpontban megnyílik.

A Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezetőt példaképének tekintő közismert hungarista kapcsán a lapértesülések az MNA harcászati gyakorla­tain részt vevő orosz hírszerzőkről és diplomatákról s Győrkösék élénk jobbikos kapcsolatairól szóltak. A még Vona Gábor vezette Jobbik tagadta, hogy szervezetszerű kapcsolat lett volna a párt és az MNA között. Ugyanakkor Vonát korábban a barátjának nevezte, és a Jobbikkal együttműködési megállapodást is kötött annak a Betyárseregnek a vezetője, Tyirityán Zsolt, amely szervezet több arcvonalas megemlékezésen vett részt. Vona pedig 2011-ben az iráni nagykövetség rendezvényén bukkant fel Győrkös idősebb fiával. Ifjabb Győrkös Istvánt 2012-ben apja a helyettesének nevezte ki az MNA-ban.