Az Európai Unió Tanácsában hallgatták meg hétfőn a magyar kormány képviselőjét, Varga Judit igazságügyi minisztert a magyar jogállamiság helyzetéről, szinte pontosan egy évvel azután, hogy az Európai Parlament a hazugságoktól hemzsegő Sargentini-jelentés alapján elindította a 7. cikk szerinti eljárást hazánk ellen. A bevándorláspártiak bosszúhadjárata kapcsán Szánthó Miklós portálunknak arról beszélt, hogy valójában a „liberális ármánykodás Európa-méretű mestertervével állunk szemben”, annak ellenére, hogy úgy tűnhetett, a kozmopolita technokraták megunták a jogállamisággal kapcsolatos vitát. Az Alapjogokért Központ igazgatója úgy véli, a mérsékelt hangvételben szerepe lehet annak is, hogy az uniós politikusok rájöttek: mégsem akarnak muníciót szolgáltatni a magyarországi választási kampányhoz – olvasható Pestisracok.hu cikkében.
– Hogyan látja a hétfői brüsszeli jogállam-csörtét? Mennyire volt ez „tisztességes és bizonyítékokon alapuló megbeszélés”, ahogy Varga Judit remélte a találkozót megelőzően?
– A hétfői, hazánk esetében a „7-es cikkelyes eljárás” során első alkalommal tartott hivatalos meghallgatás alapján az az érzése lehet az embernek, hogy az uniós elit megunta az egyébként általa írt abszurd dráma forgatókönyvét. Az, hogy sok tagállam nem is miniszteri szinten képviseltette magát, hogy nem is használták ki a rendelkezésre álló időt, illetve, hogy előre megírt, sokszor egymást ismétlő, egyébként korábban már tisztázott kérdéseket tettek fel, abba az irányba mutat, hogy az illetékesek is érzik, a konkrét „magyar ügybe” beletörik a bicskájuk, nem találnak fogást a kormányon – azon az elnagyolt állításon kívül persze, hogy „rossz irányba mennek a folyamatok”. Egy csatát tehát újra megnyert Magyarország, azonban valójában egy hosszúra nyúló háború közepén vagyunk éppen, ráadásul a mérsékelt hangvételben szerepe lehet annak is, hogy az uniós politikusok rájöttek: mégsem akarnak muníciót szolgáltatni a magyarországi választási kampányhoz.
– Mennyire lesz a jövőben nehéz dolgunk ezzel az üggyel, tekintve, hogy az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátó Finnország egyik legnagyobb célkitűzése, hogy áttörést érjenek el a jogállamiság védelmében?